Nagy Péter Tibor: A neveléstörténet – tanárképzősöknek, PTE BTK NTI, 2005 tavasz

Vizsgatematika

 

A hallgató feladata, hogy az alábbi tételekből a megadott kötelező irodalom alapján felkészüljön, valamint, hogy 3 általa kiválasztott tételhez egy-egy cikket vagy tanulmányt találjon a könyvtárban és olvassa el.

A szóbeli vizsga során a hallgató az alábbi 13 tétel egyikét kihúzza és arról beszámol. A tételhez tematikusan legközelebb álló szabadon választott cikk vagy tanulmány ismertetése is a vizsga része.

 

I. A nevelés és oktatástörténet versengő paradigmái

A gyakorlattörténet és elmélettörténet internalista és komplex felfogása.Gyermekkortörténet - mint puha és kemény diszciplina. Szervezettörténet deskriptiv és megértő módon. Oktatáspolitikatörténet és az oktatás történetének politikatudományi megközelítése. A társadalomtörténeti megközelítés makro és mikro eszközei.A közép-európai oktatástörténész sajátos lehetőségei és lemaradásai.

II. Az ősi kulturkörök, és az európai szemüveg

A templomnak alávetett iskola:Egyiptom

A szekularizált iskola: Mezopotámia

Két iskolarendszer versengése az indiai szubkontinensen az ie 6 - isz 18 században

Hivatalnokképzés vizsgaszabályozással:Kína kétezer esztendeje

 

III. A "már a régi görögök is" mitosz és funkciója a neveléstörténetben

Az agrárius - etatista alternatíva: a spártai egyenlőségelv

A merkantil - piaci alternatíva: athéni demokrácia

Az iskolák teremtette pánhellénizmus: szofisták és ellenfeleik

Pánhellén állam és az oktatás:  Nagy Sándor és Arisztotelész

Agrárius-"törzsökös" állam  és a  merkantil-hellenisztikus társadalom ellentéte a római oktatásügyben

Császárkori oktatáspolitika: "merkantil" és etatista erők szövetsége

A keresztény iskolázás "barbár" és "hellenizált" útja

 

IV. Az “egységes egyházi oktatás” mitosza.

 

Az oktatás és a szocializáció világi intézményrendszere, az egyház, mint az állami oktatáspolitika eszköze.

A püspöki iskolarendszer regionális különbözőségei

A szerzetesi iskolarendszerek három generációja

Az egyetemek két típusa

A teológiai-filozófiai viták társadalomtörténeti értelme

Van-e reneszánsz oktatásügy?

 

V. Felekezeti versengés az újkorban

 

Luther: egyetemi vagy népmozgalom?

Az alfabetizmus expanziója

A kálvinizmus terjedésének társadalom és oktatástörténeti kontextusai, Weber és a "magyar eset".

Protestáns államok és katolikus államok az oktatásban

Versengő csoportok az egyvallású államokban is

 

VI. A 19. sz.: az egyházi szerepvállalás hanyatlásának kora:

 

Az államegyház fokozatos helyettesítésének prototípusa: Anglia

A gyors szekularizáció prototípusa: Franciaország

Az államegyház “polgárosításának” útja: Svédország

Minek "a modellje" Poroszország?

Magyar oktatásügy 1867 előtt

 

VII. A magyar tanügyigazgatás és oktatáspolitika egyensúlyi korszaka

 

A politikatörténeti és oktatástörténeti periodizáció eltérésének okai

Elsô korszak 1777-1876

Második korszak Az 1876-1935

 

 VIII. A magyar tanügyigazgatás és oktatáspolitika etatista korszaka

 

- Az 1935-ös fordulat

- Az irányítás átalakulása

- A tanárok mindennapi tevékenységének átalakulása

 

IX. A “húszadik század” oktatásügyi sajátosságai az euro-amerikai oktatásügyben

 

expanzió

gyakorlatiasság

demokratizáció – populizáció

liberalizmus és szociáldemokrácia

Az amerikai és az európai út

fasizmus és nemzetiszocializmus

A Szovjetunió és a befolyása alatt álló országok oktatási rendszerei

 

X. Iskolatípusok Magyarországon

 

Népiskola

Polgári iskola

Tanítóképzés

Felsőkereskedelmi iskola és a szakképző intézmények

Középiskola

Egyetem

 

XI. Fenntartói pluralizmus a magyar oktatásügyben

 

állami iskolák

községi és városi iskolák, a főváros, mint iskolafenntartó

a tanulmányi alap iskolái

szerzetesrendek és püspökségek, mint iskolafenntartók

protestáns iskolafenntartás

a görögkeleti iskolafenntartás és a nemzetiségi kérdés

Magániskolák

 

 

XII. Tantervek és tankönyvek Magyarországon

 

A tananyagok

A tantárgyak

Tantervek

Tankönyvek

 

 

XIII. Oktatás és társadalom Magyarországon

 

a születési előjogok képzettségi transzformációja a 19-20 században

a nemesi és nem nemesi középosztályok iskolázása

felekezeti egyenlőtlenségek a 19-20 században

regionális egyenlőtlenségek a 19-20 században

az alsó társadalmi csoportok útja az iskolába

 

 

Tankönyvként használandó: 

The history of education szócikke az Enc Britnek , lásd: http://nagypetertibor.uni.hu

Pukánszky Béla- Németh András: Neveléstörténet (sokféle kiadás) lásd:

http://primus.arts.u-szeged.hu/~pukanszk/konyv/

Kéri Katalin: Mi a neveléstörténet?  Lásd: http://nostromo.pte.hu/~carry/publikaciok/text/mozaik02/mozaik02.htm különösen: III. fejezet és IV.6 fejezet

Nagy Péter Tibor: Hajszálcsövek és nyomáscsoportok. Oktatáspolitika a 19-20 századi Magyarországon OI Uj Mandátum 2002,  különösen: 7-108.o., 182-212-o.

Kelemen Elemér: Hagyomány és korszerüség Új Mandátum 2002 . Különösen: Oktatáspolitikai irányváltozások Magyarországon a 20. század második felében (1945–1990) lásd: http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2003-09-ta-kelemen-oktataspolitikai.html

Karády Viktor, Iskola-rendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon (1867-1945), Replika Kör, Budapest, 1997 (Replika Könyvek 3.), különösen 15-55. old.