Az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése és európai kapcsolathálója a húszadik században, különös tekintettel a a foglalkozási, nemi, regionális, felekezeti és nemzetiségi egyenlőtlenségekre

c. kutatás hivatalos honlapja

A kutatás az NKFP támogatásával indul

A pályázat megvalósitása céljából konzorcium jött létre, melynek tagjai:

Wesley János Lelkészképző Főiskola

Avignonet Tanácsadó Kft

A projektvezető

Karády Viktor

MTA külső tagja

A WJLF tudományos tanácsadója

A projektjavaslat célkitűzéseinek rövid összefoglalója

Az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése és európai kapcsolathálója a húszadik században, különös tekintettel a a foglalkozási, nemi, regionális, felekezeti és nemzetiségi egyenlőtlenségekr

Kutatásunk négy főbb kérdéssel foglalkozik:

1. Teljes körüen prozopográfiai adatfelvétel formájában felmérni az értelmiségi képzettségü elitcsoportok növekedését és rekrutációs jellemzőit.

2. Külön felmérni a "reputációs elitcsoportok" (példának okáért a lexikonokban szereplőket) társadalmi jellemzőit

3. Megvizsgálni, hogy miként függ össze az európai beágyazottság és kapcsolatháló az értelmiségi elitek tagjainak nemével, réteghátterével, településszerkezeti adottságaival, felekezeti és nemzetiségi hátterével, generációs hovatartozásával, diplomaszerzési életkorával, a képzés helyével a különböző történelmi időszakokban.

4. Különböző szakspecifikus produktivitási és kreativitási jelzésekkel felmérni egyes értelmiségi csoportok szellemi termelékenységének történelmi alakulását.

Munkaterv. 3

I. Célok: 3

Alapkutatási, alkalmazott kutatási és kisérleti fejlesztési célok. 3

A cél nemzetközi helyzete és jelen projekt kapcsolódása. 4

A cél újdonságtartalma. 4

II. A tervezett tevékenység. 4

II.1. Nagy reprezentativ adatbázisok. 4

II.2 Elitadatbázisok. 4

II.3 Szakmaspecifikus adatbázisok. 4

II.4 . Dokumentum és szakirodalomelemzések. 4

II.5 Az egyes kutatási témák kiterjedt előzményekre támaszkodása. 4

III A hasznositás. 4

Közvetlen hatások. 4

Közvetett hatások. 4

A kísérleti fejlesztés eredményei megjelenésének hatása. 4

IV Nemzetközi együttmüködés. 4

V Illeszkedés a pályázathoz. 4

Illeszkedés a főbb kritkériumokhoz. 4

Illeszkedés a prioritásokhoz: 4

Költségterv. 4

A pályázó szervezetek táblázatos összefoglalása. 4

1.sz . melléklet. A pályázó szervezetek szakmai tevékenységének bemutatása. 4

A WJLF bemutatása. 4

A TEMKA bemutatása. 4

Az Avignonet KFT bemutatása. 4

2. sz melléklet A pályázó személyek bemutatása: 4

Karády Viktor Győző. 4

Bukodi Erzsébet 4

Erdélyi István. 4

Forray R. Katalin. 4

Hadas Miklós. 4

Lukács Péter. 4

Nagy Péter Tibor. 4

S. Nagy Katalin. 4

Szögi László. 4

3. sz melléklet Korábbi pályázatok. 4

Munkaterv

I. Célok:

A projekt célja az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése és európai kapcsolathálója közötti kapcsolatok vizsgálata a húszadik században, különös tekintettel a a foglalkozási, nemi, regionális, felekezeti és nemzetiségi egyenlőtlenségekre

Alapkutatási, alkalmazott kutatási és kisérleti fejlesztési célok

(1) Alapkutatás: a projekt alapkutatási eleme olyan elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése (tudásbővítés) Ennek tárgya a magyar elitek európai beágyazottságának, kapcsolathálójának leírása. Ez részben a közvetlen felhasználás vagy alkalmazás szándéka nélkül – azaz pusztán a megszülető zárómonográfia kiadása céljából - történik Ennyiben tiszta alapkutatás. Másfelől azonban célzott alapkutatás, mert az eredményezett tudás – az adatbázis és az elemzési eredmények alkalmasak annak a jövőben várhatóan felmerülő problémák (pl. egyes értelmiségi szakmák, egyes generációk, egyes felekezethez/nemzetiséghez tartozók, hátrányos régiókhoz tartozók stb. európai beágyazottságának vizsgálata) megoldására - azaz az elemzés egyes elemei a jövőben más kutatásokon keresztül hasznosulnak.

(2) Alkalmazott kutatás: Projektünk új ismeretek megszerzése céljából végzett tudományos tevékenység, amely konkrét probléma megoldására: azaz konkrét kérdések megválaszolására irányul. Ilyen kérdés, hogy hogyan függ össze az európai beágyazottság és kapcsolatháló az értelmiségi elitek tagjainak nemével, réteghátterével, településsszerkezeti adottságaival, felekezeti és nemzetiségi hátterével, generációs hovatartozásával, diplomaszerzési életkorával, a képzés helyével a különböző történelmi időszakokban. Többváltozós elemzések illetve az európai beágyazottság különböző mértékének, helyszíneinek és módjainak elemzése várható néhány konkrét kiválasztott értelmiségi csoport kapcsán.

(3) Kísérleti fejlesztés: Projektünk során – annak záró szakaszában - a tudományos ismeretek hasznosítása történik. Új termékként megszületik a magyar értelmiség társadalmi hátterének és európai kapcsolathálójának adatbázisa. Új szolgáltatás gyanánt – ha erre az anyagi feltételek a későbbiekben megteremtődnek - bármely szakmai csoport, bármely régió, bármely képzőintézmény lekérheti a rá vonatkozó, saját önreflexióját segítő adatokat és kereszttáblákat. Új társadalomtudományi eszközök, módszerek és eljárások létrehozása történik, melyek ezeket az elemzéseket lehetővé teszik – különös tekintettel a társadalmi háttérváltozók (főképp foglalkozási és területi és intézményi adatok aggregációját lehetővé tevő kategóriák kialakítására, illetve az európai beágyazódás szakmaspecifikus változóinak) kidolgozására.

A cél nemzetközi helyzete és jelen projekt kapcsolódása

A széles körben kiterjedt elitkutatásokon belül külön fontos helyet foglal el a szellemi, tudományos elitek kutatása. Pályája kezdeteitől fogva a javaslattevő legfontosabb kutatási területe azoknak a beiskolázási egyenlőtlenségeknek a vizsgálata, melyeket az elitképzési rendszerek 19. század óta bekövetkező modernizációja Európa különböző nemzetállamaiban kiváltott. Így a Pierre BOURDIEU nevével fémjelzett s közismert nemzetközi kisugárzású párizsi történelmi-szociológiai műhely egyik legelső tagjaként hetvennél több különböző nyelvű publikációban foglalkozott (többek között) a francia, a magyar és az osztrák illetve a Habsburg Monarchia-béli intézményes szellemi modernizáció kérdéseivel.[1] Mintegy másfél évtizede kutatásainak középpontjába a magyarországi iskolarendszer és elitkiválasztás történelmi problémaköre került, melyről 1989 óta szintén számos, immár főleg magyarnyelvű tanulmánya tanúskodik.

Már az 1980-as évek végén elkezdett különböző társadalomtudományos érdekeltségű diákokkal és fiatalabb magyar és külföldi kollégáival munkacsoportokat alakítani illetve ilyenekben részt vállalni helyi, modernkori iskolai népességek elsősorban empirikus prozopográfiai felvételek alakjában történő tanulmányozása végett Magyarországon és Közép-Európában. Ilyen munkákat magyarországi partnerek mellett különösen a Krakkói Jagelló Egyetem Történelmi Tanszékével (Mariusz KULCZYKOWSKI), a Kolozsvári Egyetem Szociológiai Intézetével (Ion ALUAS) és a Román Akadémia Jászvásári A.D. Xenopol Történelmi Intézetével (Lucian NASTASA), a Berlini Humboldt Egyetem Általános Pedagógiai Intézetével (Jürgen SCHRIEWER) és francia kollégáival, különösen az Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales és a Paris-Sorbonne Egyetem Történészeivel (Christophe CHARLE) együttműködve folytatta. Ezek a kezdeményezések egy sor nemzetközi munkaértekezlethez és konferenciához,[2] valamint számos egyetemi szakdolgozathoz (iskola-monográfiák formájában[3]) s néhány nagyobb, kooperációban fogant tudományos publikációhoz vezettek[4]. A projektvezető kapcsolatban áll továbbá Francois BOCHOLIER, - lel (Ecole Normale Superieure, Parizs) - ő tézist fejez be az erdélyi értelmiségben megvalósított őrségváltásról 1919 után.  Natalia TICHONOV-val, (Genfi Tudományegyetem) - ő tézist fejez be a kelet-nyugati diákcseréről illetve a keleteurópai diákok svájci peregrinációjáról 1945 előtt. Ő a peregrinációra vonatkozó nemzetközi műhely egyik szervezője. Hartmudt-Rudiger PETER, (a Halle-i Tudományegyetem Társadalomtudományi karának docense), ő a másik szervezője ennek a nemzetközi diák-peregrinációra vonatkozó műhelynek.

A cél újdonságtartalma

Ilyen adatbázis tudomásunk szerint sehol Európában nem készült még.

II. A tervezett tevékenység

a) alapkutatási jelleggel megtörténik az alább leirt adatbázisok forrásainak feltárása, az adatbázis felépítése (részben más adatbázisokból történő összeépítése) és az elsődleges elemzések elvégzése, ezt követően tanulmányok, zárómonográfia írása.

b) alkalmazott kutatási jelleggel kiválasztott értelmiségi csoportokra és külön szempontokra részletes külön tanulmányok készülnek .

c) kísérleti fejlesztés valósul meg a kutatás kezdeti fázisában az új változók kategóriarendszerének kialakítása tekintetében, az egyes értelmiségi csoportokra specifikált változók kialakítása tekintetében, zárószakaszában pedig a lekérdezéseket lehetővé tevő adatbázis tekintetében.

Számos máris meglévő saját eredmény egységesített feldolgozásán kívül az itt javasolt legfontosabb tevékenységek nagyszabású, mind levéltári mind könyvészeti forrásokból, mind kérdőíves módszerrel begyüjtendő prozopográfiai adatbázisok építésére és ezek elmélyült szociológiai elemzésére vonatkoznak.

II.1. Nagy reprezentativ adatbázisok

Az európai kapcsolatokkal rendelkező és nem rendelkező értelmiségi csoportok rekrutációs és képzési jellemzőinek összehasonlítása nagy reprezentativ minták alapján.

A kutatás e szakaszában kétfajta nagyméretű prozopográfiai mintákon kerülnek vizsgálat alá a mindennemű magyar vagy nem magyar egyetemi diplomával rendelkező vagy igazolt értelmiségi pályasikert elkönyvelő honi értelmiségi csoportok a szerint, hogy különböző jelzesek szerint (külföldi tanulmányok, idegen nyelvű publikációk, külföldi meghivások, stb.) voltak-e es milyen jellegű európai kapcsolataik.

Ehhez nagyobb történelmi adatbázisokat hozunk létre reprezentativ mintavétellel mind az öt számba vett politikai rendszer alatt végzett diplomásokbol. Ezek tartalmazzák az elemzéshez feltehetően döntő szociológiai származási és képzési adatokat, valamint a tanulmányi eredményesség és a pályakép egyes fontosabb mutatóit a külföldi kapcsolatok jelzéseivel egyetemben.

A külföldi egyetemekre beiratkozott diákok legalapvetőbb szociológai adataibol külön prozopográfiai mintacsoportokat képezünk s ezeket összevetjük a honi diákság megfelelő adataival, kiegészítve a külföldi egyetemre járás helyével, idejével, eredményességével, stb.

II.2 Elitadatbázisok

Ugyanazokat a változókat tartalmazza majd – kiegészitve más változókkal - egy az európai kapcsolatrendszer szempontjából kiemelten (tehát részletesebb jelzőrendszeren keresztül) vizsgálandó elit-értelmiségieket tartalmazó adatbázis. Ez utóbbi kört  ‘ reputacios elit-csoportnak ‘ nevezzük. A `reputaciós elitek` pragmatikus definiciójának alapja egyes átfogó elit-listákon való szereplés, mint a következők : Révai Nagy Lexikon, a Magyar Zsidó Lexikon, A Keresztény Magyar Közéleti Almanach, az Új Idők Lexikona, Tolnai Világlexikon, a Magyar Irók Élete s Munkái Szinnyei ill. Gulyás féle sorozata, az MTA almanach, Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Nagylexikon, Ki kicsoda különböző kiadásai. Ehhez járulnak más elitlisták adatai alapján kiválasztott személyek (pl. egyetemi és főiskolai tanárok, MTA és más tudományos vagy szellemi társulatok tagjai, Baumgartner dijasok, nagyobb szaktudományos folyóiratok szerkesztői, magas állami kitüntetések birtokosai, a legalapvetőbb emigráns folyóiratok munkatársai stb.) ugyanezen alapvető adatai, kiegészitve –a különböző források kombinált adatai segitségével - a nemzetközi kapcsolatok legalapvetőbb változóival.

II.3 Szakmaspecifikus adatbázisok

Ezt a kétféle, de szakmától függetlenül egységes változórendszerrel müködő adatbázist azután az egyes nagyobb értelmiségi szakmákra vonatkozóan külön-külön fejlesztjük tovább.

-  külföldi tudományos társasági tagságokkal, nemzetközi projektrészvétel, vendégprofesszorságok adataival,

-  emigráció után folytatott külföldi elit karrierek adataival

-  külföldi publikációk adataival,

- a honi szakfolyóiratokban vagy szakkiadóknál megjelentetett idegen nyelvü publikációk adataival,

-  a különböző szakmákban vezető, külhoni standard folyóiratokban es kézikönyvekben található hivatkozásokkal magyar szerzőkre,

-  magyarországi forditói tevékenység jelzéseivel,

-  magyarországi folyóiratokban publikált, de külhoni szerzőkre vonatkozó tanulmány és könyvismertető tevékenységgel,

-   külföldi szerzőkre való magyarországi hivatkozásokkal,

II.4 Dokumentum és szakirodalomelemzések

Az egyetemi diplomás értelmiségi elit fontosabb kategóriáinak nagyságrendjét, összetételét, rekrutációját és pályalehetőségeit, valamint európai kapcsolatait mindig csak az egyetem, az akadémiai tudományosság, az ösztöndíjpolitika, a sajtó stb ellenőrzőinek (állam, párt ill az egyetem és tudományos intézmény belső erői.) rövid vagy hosszú távon érvényesülő politikai döntéseinek tükrében lehet értelmezni. Ezért erre vonatkozolag is tervezünk kiterjedt levéltári és könyvészeti kutatásokat valamint a különböző szakmák elismert tekintélyeival folytatandó interjúkat.

II.5 Az egyes kutatási témák kiterjedt előzményekre támaszkodása

A II.2 részhez:

- Teljeskörü prozopográfiai adatfelvétel, -bemutatás és -elemzés a Kolozsvári magyar egyetemre járó valamint ott diplomát szerző diákságról (1900-1919) (Lucian NASTASA).

- Teljeskörü felvétel az 1919-ig külföldön járt diákokról (SZÖGI László)

- Tanárság és bölcsészértelmiség, beleértve a tornatanárokat és külön-külön a pesti és a vidéki egyetemek doktorait és tanárvizsgát letett diplomásait, az Eötvös Kollégium tagjait [5],

- Papság : - Tomka Miklós tanítványi körében született felvételekből kiindulva.

- Ügyvédség :.Saját korábbi kutatásaink mellett[6] számítunk KOVÁCS Mária adataira.

- Orvosok : a LAFFERTON Emese PhD hallgató (CEU) külön tanulmányt szentel a magyar pszichiátria szakmásodásának és az idegorvosok belső szakmai megosztottságának (intézményes vagy magán, analitikus vagy egyéb, stb.) társadalomtörténeti tényezőinek, de az orvostörténet szakértőire, valamint a Medinfora külön is számítunk

- Mérnökség : a Budapesti József Műegyetem adatai alapján HADAS Miklós[7] kutatásai

- Tornatanárok és élsportolók : az értelmiség határmezsgyéjén lévő, de részben igen nagy társadalmi presztízsű csoport kialakulását, rekrutációját és képzését HADAS Miklós vizsgálja a Testnevelési Főiskola diákjainak személyi lapjai és egyéb, a szakmai kitűnőséget jelző források alapján.

- Zenészek : a művészi pályákra példás, másik értelmiségi határeset, különböző források (nevezetesen a Budapesti Zeneakadémia felvételi lapjai) alapján BALÁZS János[8] közreműködésével.

- Festők és építészek S. NAGY Katalin adataiból kiindulva.

- Agrármérnökök és gazdatisztek VÁRI András adataiból kiindulva

- A kandidátusi fokozattal rendelkezők BUKODI Erzsébet adataiból kiindulva,

II.3 részhez. Több tudományág keretében részletes bibliográfiák készültek, számos tudományos folyóiratról összesített bibliográfiák jelentek meg, rendelkezésre áll az OSZK Hungarica katalógus, a habilitációs és akadémiai doktori eljárások céljára egyénenként, de a nagy egyetemek és az MTA dokumentációjában, a Magyar Akkreditációs Bizottságnál stb. fellelhetően összeállításra kerültek hivatkozási listák stb.

A II.4. részhez. A felsőoktatásba kerülésről a felsőoktatás belső viszonyairól az egykori Oktatáskutató Intézetben kiterjedt kutatások folytak.

III A hasznositás

Közvetlen hatások

Közvetlen gazdasági eredmény a magyar elit európai munkaerőpiaci helyzetének javulása, az empirikusan igazolhatóan elitkibocsájtó intézmények – mint nemzetközi partnerek az Európai Felsőoktatási Térségben és az Európai Kutatási Térségben felértékelődése .

Közvetett hatások

Közvetett hatás egyes értelmiségi szakmák, egyes intézmények, egyes térségek önreflexiójának, önképének reálisabbá válása. Közvetett hatás az egyes tudományterületeket történetét feldolgozó, jelen helyzetét leíró munkák segítése. Az egyetemi kurzusok irodalomjegyzékeinek korszerűsödése. A Magyarországról és a magyar szellemi életről megfogalmazódó nemzetközi kép javítása, pontosítása.

Közvetett hatás a kormányzati munka, pályázatelbírálási tevékenység segítése, új tudománymetriai mérőszámok kialakításának elősegítése, felsőoktatásfinanszirozási, tudományfinanszírozási lehetőségek megalapozása.

A kísérleti fejlesztés eredményei megjelenésének hatása

A kísérleti fejlesztés eredményeképpen elkészítendő adatbázisra az egyes személyekre történő rákeresés lehetőségére vélhetően jelentős piaci ill. közintézményi kereslet mutatkozik, hiszen bárki aki néhány tucat személy, vagy egy csoport (pl. egy egyetemre jártak, egy megyében születettek) vonatkozásában akarna akár csak hasonló áttekintést elvégezni, irracionálisan nagy befektetést kellene tennie. Elképzelhető tehát – hogy más nyilvános adatbázisok mintájára az adatbázis egy része – bizonyos kör számára ingyenesen, más kör számára önköltségesen, harmadik kör számára profitorientáltan legyen hozzáférhető, utóbbi esetben angolul is.

IV Nemzetközi együttmüködés

A nemzetközi együttműködés azoknak a közös elitkutatásoknak az elmélyítése, melyet a kutatásvezető Mariusz KULCZYKOWSKI-val, Ion ALUAS-szal, Lucian NASTASA-val, Jürgen SCHRIEWER –rel, Christophe CHARLE-lal, Szögi László külföldi egyetemi levéltárak vezetőivel, Nagy Péter Tibor pedig a CHEPS-ben tömörült nyugat európai kutatókkal folytatott.

Az együttműködés egyrészt a külföldi források feltárására irányul, másrészt a külföldi publikációk értékelésének, besorolásának elvégzéséhez várunk segítséget. Külföldi közintézmények számára szolgáltatunk olyan elemzést, hogy egy-egy szellemi területen mi jellemzi az adott nyelvterületen született művek magyarországi adaptációját a szellemi elit körében (ismertetések, hivatkozások, fordítások).

V Illeszkedés a pályázathoz

Illeszkedés a főbb kritériumokhoz

· A pályázat több szakterületeken (történettudomány, szociológia, tudományszervezés) tudományos és technológiai áttöréshez vezet mert a magyar elitek európai kapcsolódásainak ez idáig egyedülálló adatbázisát hozza létre.

· Eredményei hozzájárulnak a magyar szellemi elit és elitképző intézmények, tudományos műhelyek európai versenyképességének növeléséhez;

· a nemzeti kutatási-fejlesztési kapacitások megerősítése és hatékony kihasználásához azzal is hozzájárul, hogy bármely más területen folyó leendő kutatás számára kiindulási bázist biztosit;

· a nemzetközi tudományos versenyképességünket javítja, mivel a számtalan európai elitkutatás mellett sincsen ma egyetlen országnak sem ilyen értelemben teljes körű adatbázisa;

· a hazai kutatási és fejlesztési műhelyek a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatait erősíti, mert egy főiskola, egy tartalomfejlesztésben gyakorlott, de alapvetően piaci számítástechnikai cég és egy tudományra szakosodott kiemelkedően közhasznú alapítvány együttműködésében valósul meg.

Illeszkedés a prioritásokhoz:

A pályázat az „5. program: A nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása” keretében kerül benyújtásra.

A program prioritásai közül a fentiek értelmében a projekt törekszik

a versenyképesség növelésére, mert eredményei hozzájárulnak a magyar szellemi elit és elitképző intézmények, tudományos műhelyek európai versenyképességének növeléséhez,

egy konkrét kisvállalkozás innovatív fejlesztésének előmozdítására, hiszen az Avignonet KFT itt továbbfejlesztett technológiáit más projektben is képes lesz felhasználni a magyar tudományosság előnyére,

a közfinanszírozású kutatóhelyek (kutatóintézetek, felsőoktatási kutatóhelyek) és a gazdaság (a jelzett KFT) együttműködésének elősegítésére, mégpedig nemcsak a felsorolt konzorciális partnerek vonatkozásában, hanem a résztvevők más munkahelyei, kapcsolatai következtében olyan széles intézményi körre hat ki, mint pl.:

-Central European University

-PH Felsőoktatási Kutatóintézet

-Egyetemi Könyvtár

-BME

-Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

-KSH

-Pécsi Tudományegyetem

tudásintenzív szolgáltatások elterjesztésére, hiszen a kísérleti fejlesztés eredményeképpen elkészítendő adatbázisra az egyes személyekre történő rákeresés lehetőségére vélhetően jelentős piaci ill. közintézményi kereslet mutatkozik,

a nemzetközi szintű magyar kutatás-fejlesztési potenciál demonstrálható erősödésére, a projekt jelzett nemzetközi vonatkozásai miatt

a nemzetközi együttműködések ösztönzésére, hiszen – az adatbázis az azt esetleg nem ismerő külföldi, mégpedig európai, és az európai tudományos partnert kereső amerikai, japán, vagy harmadik világbeli személyek és intézmények előtt is, feltárja, hogy egyes intézmények és egyes kutatók milyen intenzív tudományos beágyazottággal rendelkeznek az európai tudományosságba és kutatásba.

1.sz . melléklet. A pályázó szervezetek szakmai tevékenységének bemutatása

A WJLF bemutatása

A Wesley János Lelkészképzõ Fõiskolát (WJLF) egy metodista hitvallású egyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az 1987. évi közgyûlésén alapította meg, hogy a Fõiskolán lelkészeket és hitoktatókat képezzhessen. Három évvel késõbb, a Magyar Köztársaság Kormánya 1059/1991-es (XII. 06.) számú határozatával a Wesley János Lelkészképzõ Fõiskolát felvette a hivatalosan elismert egyházi felsõoktatási intézmények lajstromába, s a főiskola ma is név szerint szerepel a Felsőoktatási Törvény mellékletében. Főigazgatója Iványi Gábor.

A Teológiai, Vallástanári és az Általános Szociális Munkás szak tanszékeinek tanári karát egyaránt elismert és elhivatott tudósok alkotják, a főiskola új társadalomtudományi szakok akkreditálására készül

A Fõiskola munkáját osztálytermek és szemináriumi szobák, irodák, jól felszerelt számítógépterem, egy körülbelül 60.000 kötettel, folyóirattal ellátott könyvtár és levéltár, biztosítják. Helyben (a Dankó utcában) kollégiumi szállás is található a diákok részére fõzési és mosási lehetõséggel. A kollégiumi szobákban jelenleg 82 hallgató elhelyezésére nyílik lehetõség.

A főiskola – más hazai főiskolákkal, főiskolai karokkal talán ellentétben – nagyon nagy fontosságot tulajdonit a kereteiben folyó széles társadalomtudományi profilu tudományos kutatásnak – számos neves tudóst 50-100 %-ban azért vont be a főiskola oktatói karába hogy az itt folyó kutatásokat irányitsák, a hallgatókat és fiatalabb kollégákat tudományos munkára képezzék.

A főiskola a magyar átlagtól erősen eltérően igen alacsony kezelési és rezsiköltséggel biztosit lehetőséget arra, hogy oktatói, tudományos tanácsadói külső forrásokat igénylő pályázatokat is idetelepitsenek. A főiskola könyvkiadó kapacitását a kispéldányszámú társadalomtudományi kiadványok, történeti forráskiadvánok rendelkezésére bocsátja. Legjelentősebb vállalkozása, hogy a Karády Viktor és Nagy Péter Tibor iskolázottsági egyenlőtlenségekről szóló adatbázisát, emly az egész világon egyedülálló részletezettséggel mutatja be az 1910-es viszonyokat hét kötetben megjelenteti.

A WJLF-n sokféle tudományos ill részben tudományos részben oktatásfejlesztő projekt folyt és folyik jelenleg is:

– Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz (FEFA) (1760, 2153, 2235, 2248)

– Protestáns egyházak és a zsidóság a XX. Sz.-ban Magyarországon (OTKA)

– A szociális munkás képzés társadalomkutatási megalpozásának minőségi fejlesztése: FPP (2000)

– Alapítvány a magyar felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) pályázat

– Szociotáborok módszertani szempontjai és ilyenek implementálása az oktatásban (OM-NKT)

– OM: tankönyvpályázatok (évente, rendszeresen)

– OM: könyvtárfejlesztő támogatások (évente, rendszeresen)

– Cigányság egészségügyi ellátása (OTKA)

– Közös jövő (FPP-pályázat)

– Nemzetiségi és Sérült Hallgatók Képzése pályázat

– Vidéki romakutatás

– Szegénységkutatás a VII., VIII., IX. kerületben

– Cegléd város szociális térképének elkészítése

– Esélyt a Tanulásra Közalapítvány-i pályázat (cím etc. ismeretlen)

– Tanterv- és tananyagfejleztés a szociális munka és a pszichológiai tanszék keretein belül

– A modern filozófiák hatása a szociális munka elméleteire

– Tantárgyfejlesztés (korrelációs didaktika)

– Tantárgyfejlesztési tanulmányi cserekirándulás (USA) - Pro renovenda Cultura Protestáns egyházak és államhatalom Magyarországon

– A magyarországi protestáns egyházak és a Soá. Országos és regionális kutatásokat az alábbi kutatói bázisok forrásközegeiben folytattunk: Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára; Evangélikus Országos levéltár; Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára; Magyarországi Metodista Egyház Levéltára; Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Országos Levéltára; Magyar Országos Levéltár; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár; Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár; Hajdú-Bihar Megyei Levéltár; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár; Tolna Megyei Levéltár; Történeti Hivatal.

– Felsőoktatási intézmények a szélsőjobb ellen (Soros)

– Globalizáció és modernizácó (Osztrák-magyar Akcióalapítvány támogatásával)

– OM: Kísérleti Főiskolai Program Kísérleti Főiskolai Program + NKT támogatással:

Forráskutatások az Állami Egyházügyi Hivatal regionális hivatalaiban: Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Baranya megye, Békés megye, Győr-Sopron-Moson megye, Borsod megye, Jász-nagykun-Szolnok megye

– OM: Kísérleti Főiskolai Program Kísérleti Főiskolai Program + NKT + Association of Free Methodist Educational Institutions támogatással:

– Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség történetének forrásai: MOL + regionális megyei önkormányzati és egyházi levéltárak

– a Prágai Keresztény Békekonferencia története és magyarországi forrásai átfogó történeti dokumentálása, működésének nemzetközi beágyazódása,

– hidegháború-egyházak-titkosszolgálatok témakör; a probléma felekezetkomparativisztikai elemzése;

– az un. genitívuszos theológiai konstrukciók rendszerstabilizáló és konfessioinkulturális effektusai,

– az Állami Egyházügyi Hivatal működésének jogtörténeti összefüggései,

– az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége egyes megyei titkárságok tükrében,

– a "szektakérdés" állami kezelése, 1945-1989 (kormányzati, helyi, párt- valamint egyéb – pl. BM- stb. – források tükrében, az ezzel kapcsolatos történelmi egyházi illetve kisegyházi álláspontok, magatartások),

– Oktatás – államosítás – protestáns tanárok az új iskolarendszerben, a kutatott témák egyházügyi forrásai a párt- és az ÁVH-iratok körében.

Az Avignonet KFT bemutatása

A cég elsősorban azért került be a konzorciumba, mert a létrehozandó-kifejlesztendő majd müködtetendő adatbázis nagyon illik a profiljába. a cég – tudományos szempontból legfontosabb önálló munkája a Pallas nagylexikon digitális létrehozása, de az elmúlt évek során – hatalmas szöveges adatbázisok létrehozásában partnere volt a HVG-nek, a Kodexpressznek, a jelen projektben nagy szerepet játszó digitális adatbázisok - magyar életrajzi lexikon, Szinnyei – kiadójának az Arcanumnak valamint az akadémiai kiadónak is.

A megrendelő megnevezése	Idő	Tárgy
Heti Világgazdaság / HVG Rt	1998	Kulcsszavas cikknyilvántartó/archiváló rendszer
Hírtőzsde Holding	1998	Kiadói hirdetés-nyilvántartó rendszer
Hoppenstedt-Bonnier / Arcanum Informatics	1998-2000.	Átfogó Céginformációs rendszer – adatbázis alapú tartalom szolgáltatás
Vállalati ügyfelek (köztük Bancroft Group, Concorde, Cashline, Érdi Önkormányzat, Filmtrans, HAT Reklám – Magyar Suzuki, Hoppenstedt-Bonnier, Képcsarnok, Masterfilm, PC-Akadémia, Oktatási Minisztérium, Professzorok Háza, Pest Megyei Építész Kamara, Portissimo, Sulinetklub, Üzenet)	1998-	Internetes szolgáltatások nyújtása (dial-in/ISDN/LAN hozzáférés, web hosting, server hosting, smtp, pop3, imap, webmail, dns, vpn) néhány tucat szervezet és több száz felhasználó számára
Novartis	1998	Diovan információfeldolgozó és értékelő rendszer
Avignonet – Arcanum Adatbázis	1998-2001.	A Pallas Nagy Lexikona tartalom- és kulcsszavas kereséssel ellátott CD- és webes kiadvány (Compfair Vásárdíj) NextPage technológiával
MNC Mobile News Channel (Svájc)	1999-2000.	Webes tartalomportál
Concorde Értékpapír Rt.	1998-1999.	Webes cég- + tartalomportál és szolgáltatás napi frissítésű tőzsdei forgalmi adatbázissal
Concorde Értékpapír Rt.	1999.	Tőzsdei kereskedési rendszerhez illesztett forgalom elszámoló modul
MásKépp Alapítvány	1999.	Mozijegykészítő és nyilvántartó rendszer
Üzenet Marketing Kft.	1999-2001.	Webes tartalomportál, webes napilap szerkesztőségi rendszer fejlesztése, napi frissítésű tartalomszolgáltatás
Hungarofest	1999-2002.	Bartók Fesztivál Webes tartalomportál és szolgáltatás
MNC Mobile News Channel (Svájc), diAx (Svájc), Euro <26 (Svájc)	2000.	Euro <26 –SQL alapú mCommerce tartalom szolgáltató rendszer fejlesztése és szolgáltatás svájci SMS-ügyfelek számára
Mediatis (Svájc), Swissfruit (Svájc)	2000.	Webportál
MNC Mobile News Channel (Svájc), diAx (Svájc)	2000.	Orbit COMDEX vásári SQL alapú web-mCommerce tartalom szolgáltató rendszer
HVG-ORAC Kiadó	2000-2001.	Böngésző alapú tartalmi és kulcsszavas kereséssel ellátott CD-sorozat fejlesztési tanácsadás NextPage technológiával
HVG-ORAC Kiadó	2000-2002.	Tartalomplatform karbantartás és tanácsadás NextPage technológiával
MNC Mobile News Channel (Svájc), diAx (Svájc)	2000-2001.	Locarnoi Filmfesztivál, Montreaux Jazz Fesztivál, stb. Mevent vásári SQL alapú web-mCommerce tartalom szolgáltató rendszer
Heti Világgazdaság / HVG Rt	2000-2002.	Tartalomplatform karbantartás és tanácsadás NextPage technológiával
MNC Mobile News Channel (Svájc), diAx (Svájc)	2000-2001.	MRegio tartalom- szolgáltatási hely-alapú SQL web-mCommerce tartalom szolgáltató rendszer
Kódexpress Kiadó	2000-2002.	Böngésző alapú kulcsszavasan kereshető 150 ezer nyomtatott oldalas pdf tartalom adatbázis fejlesztése és üzemeltetése negyedévi frissítésű CD-ROM és heti frissítésű on-line változatban NextPage technológiával
Kódexpress Kiadó	2000-2002.	Adatbázis alapú tartalomplatform üzemeltetés és tanácsadás NextPage technológiával
Arcanum	2001.	Több mint 5 GB méretű, tartalmi- és kulcsszavas kereséssel ellátott webes tartalomszolgáltatás NextPage technológiával
Oktatási Minisztérium Professzorok Háza	2001.	Doktori disszertációs adatbázis tartalmi kereső NextPage technológiával
Oktatási Minisztérium	2002.	Miniszteri, Államtitkári és Vezetői elektronikus értekezlettámogató és nyilvántartó rendszer NextPage technológiával
Oktatási Minisztérium	2002.	Tartalomplatform karbantartás és tanácsadás NextPage technológiával
KJK-Kerszöv	2002.	NextPage alapú intranet-alkalmazás és kiadványsorozatprototípus fejlesztés és tanácsadás
Kopint-Datorg Rt.	2002.	Pályázat- és szerződésnyilvántartó rendszer tervezés és tanácsadás
Akadémiai Kiadó Rt.	2002	NextPage alapú kiadványsorozatprototípus fejlesztés és tanácsadás

2. sz melléklet A pályázó személyek bemutatása:

Karády Viktor Győző

Született 1936 december 16 Budapesten

Legmagasabb tudományos fokozat: 1993 MTA külső tagja

1993 tól a budapesti Középeurópai Egyetem Történelmi Intézetének állandó meghivott tanára, 1994 szeptembertől a CEU Történelmi Intézetének felkért igazgatója

1051 Budapest, Nádor utca 11 karadyv@ceu.hu tel. 327 31 95 Fax : 327 31 91

2003 január 1-től a WJLF tudományos tanácsadója

Munkásság :

Publikációk száma : 231

Független hivatkozások : cc. 230

Nemzetközi konferenciák rendezése : 7

Nemzetközi konferenciákon való részvétel : cc. 83

Monográfiák : 3

Utolsó öt év 5 legfontosabb publikációja :

Gewalterfahrung und Utopie. Juden in der europäischen Moderne,

Frankfurt, Fischer Taschenbuch Verlag, 1999. 303 o. (“ Europäische Geschichte ”), /Traduction espagnole : Los judíos en la modernidad europea, experiencia de la violencia y utopia, Madrid, Siglo veintiuno de Espana Editores, 2000.)

L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e sičcles), textes réunis en collaboration avec Mariusz Kulczykowski, Cracovie (Pologne), Ksiegarnia akademicka, 1999.

Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek (1867-1945). Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest, Replika könyvek. 2000. (311 o.)

Kozma Istvánnal, Családnév és nemzet. Névpolitika, névváltoztatási mozgalom

és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a reformkortól a kommunizmusig,

Budapest, Osiris, 2002, 378 o.

Jews in Europe the Modern Era. A Socio-Historical Outline, Budapest, New York,

Central European University Press, 2004, 476 o.

A tervezett projekthez kapcsolódó legfontosabb publikációk :

Recension de Demeter K., Das deutsche Offizierscorps in Gesellschaft und Staat, 1650-1945, (Frankfurt, 1964), in Revue française de sociologie, VII/1, 1966, 115-116.

Recension de Lavin D., The Prediction of Academic Performance (New York, 1965), in Revue française de sociologie, VII/3, juillet-sept., 1966, 407.

Recension de Max Weber, Essai sur la théorie de la science (Paris, 1965), in Revue française de sociologie, VII/3, juillet-sept., 1966, 411.

Les boursiers de l’Entr’Aide Universitaire Française (rapport d’enquęte), Centre de Sociologie Européenne, 73 pages dactylo, 1967.

« Projet d’étude sur la genčse historique de la recherche scientifique en lettres et dans les sciences humaines en France », Informations sur les sciences sociales - Social Science Informations, 10/3, 1971, 103-115.

« Naissance de l’ethnologie universitaire », L’Arc, n° 48, 1972, (numéro spécial consacré ŕ Marcel Mauss), 33-44.

« Normaliens et autres enseignants ŕ la Belle Epoque. Note sur l’origine sociale et la réussite dans une profession intellectuelle », Revue française de sociologie, 1972, 13/ , 35-58.

« Note sur les thčses de doctorat consacrées ŕ l’Afrique dans les universités françaises de 1884 ŕ 1961 », Informations sur les sciences sociales - Social Science Informations, 11/1, 1972, 65-80.

Stratégies de carričre et hiérarchie des études chez les universitaires littéraires sous la III. République. Rapport de recherche, Centre de Sociologie Européenne, 1973, 41 pages dactylo.

« L’expansion universitaire et l’évolution des inégalités devant la carrière d’enseignant au début de la III. République », Revue française de sociologie, 14/4, 1973, 443-470.

« Trois études sur l’Ecole Normale Supérieure », L’Année sociologique, 1973, 24, 223-233.

Stratification intellectuelle, rapports sociaux et institutionalisation. Enquęte socio-historique sur la naissance de la discipline sociologique en France. Rapport sur l’Action Thématique Programmée n° 6448 du Centre National de la Recherche Scientifique. 1974, 109 pages dactylo.

« Les « images » des sociologies étrangères en France d’après les comptes rendus d’ouvrages (1896-1940). Note de sociologie historique. » Communication présentée au Congrès Mondial de Sociologie à Toronto. 24 pages dactylo.

« Emile Durkheim, les sciences sociales et l’Université : bilan d’un semi-échec », Revue française de sociologie 1976 /2, 267-311.

« Recherches sur la morphologie du corps universitaire littéraire sous la III. République », Le mouvement social, n° 96, juillet-septembre, 1976, 47-79.

« Les fonctions sociales des facultés philosophiques en Hongrie sous l’Ancien Régime (1895-1949) », Bulletin d’Information et de liaison du Groupe de Travail sur l’Europe Centrale et Orientale, n° 1, Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales, 1977.

Titres, diplőmes et carričres scientifiques universitaires dans la France du 19^e sičcle. Rapport de recherche, Centre de Sociologie de l’Education et de la Culture, 1977, 48 pages.

« L’élite universitaire dans les sciences historiques et sociales », MSH Informations n° 13, juin, 1977, 1-6.

« Das Studium der Geschichte der Erziehung und der Pädagogik in Frankreich (ein Überblick) », in Die historische Pädagogik in Europa und in den USA, Stuttgart, Klett-Cotta Verlag, 1978, 60-81.

« Scientists and Class Structure : Social Recruitment of Students at the Parisian Ecole Normale Supérieure in the Nineteenth Century », History of Education (London), 8/2, 1978, 99-108.

« Forces of Innovation and Inertia in the French University System in the Late Nineteenth Century », Westminster Studies of Education (Oxford), 1979, 75-96.

Les Ecoles Normales Supérieures de la Rue d’Ulm et de Saint-Cloud et la formation des cadres de la recherche scientifique fondamentale de 1945 ŕ 1974. Rapport sur une Action Thématique Programmée du Centre National de la Recherche Scientifique, 1979, 46 pages dactylo.

« Educational Qualifications and University Careers in Nineteenth Century France » in R. Fox and G. Weisz (ed.), The Organisation of Science and Technology in France, 1808-1914, London, Cambridge U.P., 1980, 95-124.

avec István Kemény : « Antisémitisme universitaire et concurrence de classe : la loi de numerus clausus en Hongrie entre les deux guerres », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 34, sept., 1980, 67-96.

« L’accés aux grades et leur fonction universitaire dans les facultés des sciences au 19^e sičcle. Examen d’une mutation », Historical Reflexions/Réflections historiques, 7/2-3, 1980, 397-414.

Stratégie des familles, carte scolaire et fonctions sociales de l’enseignement secondaire en France. Contribution ŕ une comparaison trans-historique (1860/70-1960/70). Rapport scientifique sur l’Action Thématique Programmée n° A 651 du Centre National de la Recherche Scientifique, 1980, 42 pages + 90 pages (tableaux) dactylo.

« Les physiciens et l’élite universitaire en France au 19^e et au 20^e sičcles. Note sur la morphologie sociale d’un corps de scientifiques». Annexe d’un rapport de recherche. Paris, Centre des Recherches Historiques, 1980, 24 pages + 17 pages (tableaux), dactylo.

« Stratégies de réussite et modes de faire valoir de la sociologie chez les Durkheimiens » Revue française de sociologie, 20/ 49-82. Traduction allemande in W. Lepenies (ed.), Geschichte der Soziologie, Frankfurt, Suhrkamp, 1981, Band 2, 206-262.

« Prehistory of Present Day French Sociology » in Charles Lemert (ed.), French Sociology To-Day, New York, Columbia U.P., 1981, 33-47.

« French Ethnology and the Durkheimian Breakthrough », JASO, Journal of the Anthropological Society of Oxford, 1981, 12/3, 165-176.

« Le problčme de la légitimité dans l’organisation historique de l’ethnologie française », Revue française de sociologie, 1982, 23/ , 17-35.

Enquęte socio-historique sur l’élite universitaire littéraire (1810-1914). Compte-rendu de fin d’étude d’une recherche financée par la DGRST (Délégation Générale ŕ la Recherche Scientifique et Technique), Centre de Sociologie de l’Education et de la Culture, 1982, 103 pages.

« Les professeurs de la République : le marché scolaire, les réformes universitaires et la transformation de la fonction d’enseignant ŕ la fin du 19^e sičcle », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 47-48, juin, 1983, 90-112.

« The Durkheimians in Academe. A Reconsideration » in Ph. Besnard (ed.),The Sociological Domain. The Durkheimians and the Founding of French Sociology, Cambridge, Cambridge U.P., Editions de la Maison des Sciences de l’Homme, 1983, 71-91.

« Jewish Enrollment Patterns in Classical Secondary Education in Old Regime and Inter-War Hungary », Studies in Contemporary Jewry (Bloomington), 1984, 1, 225-252.

« Szociológiai kisérlet a magyar zsidóság 1945 és 1956 közötti helyzetének elemzésére in Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon, Kende Péter bevezetőjével, Paris, Magyar Füzetek, 1984, 37-180.

« Teachers and Academics in Nineteenth Century France. A Socio-Historical Overview », in Werner Conze (ed.), Bildungsbürgertum und Professionalisierung in internationalen Vergleichen, Stuttgart, Ernst Klett Verlag, 1985, 485-494.

« Lettres et sciences – effets de structure dans la sélection et la carričre des professeurs de faculté (1810-1914) », in Le personnel de l’enseignement supérieur en France aux XIXe et Xxe sičcles, sous la direction de Christophe Charle et Régine Ferré, Editions du Centre National de la Recherche Scientifique, 1985, 29-45.

« Les universités françaises de Napoléon ŕ la Deuxičme Guerre Mondiale » in Histoire des universités françaises, sous la direction de Jacques Verger, Toulouse, Privat, 1986, 261-365.

« Le Collčge Eötvös et l’Ecole Normale Supérieure vers 1900. Note comparatiste sur la formation d’intellectuels professionnels », in Intellectuels français, intellectuels hongrois – XIIIe – Xxe sičcles, Paris, Editions du Centre National de la Recherche Scientifique, Budapest, Akadémiai kiadó, 1987, 235-253. (Publication en hongrois in Új pedagógiai szemle /Budapest/, 92/1, 70-84.)

« Juifs et Luthériens dans le système scolaire hongrois », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 69, sept. 1987, 67-85.

avec Stephane Vari : « Facteurs socio-culturels de la réussite au baccalauréat en Hongrie », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 70, 1987, novembre, 79-82.

« Durkheim et les débuts des ethnologie universitaire », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 74, sept., 23-32.

« Ethnicité, scolarisation et assimilation chez les Juifs et les Luthériens en Hongrie pendant la Monarchie Bicéphale », Hungarian Studies (Bloomington, Budapest), 2, 23-41.

« Assimilation and Schooling : National and Denominational Minorities in the Universities of Budapest around 1900 », in G. Ránki (ed.), Hungary and European Civilisation, Bloomington, Indiana University Press, 1989, 285-319.

« Egyenlőtlen polgárosodás », in Változás és állandóság, Pays-Bas, s.l., Hollandiai Mikes Kelemen Kör, 1989, 141-167.

« A zsidóság polgárosodásának és modernizációjának főbb tényezői a magyar társadalomtörténetben », Szombathely (Hongrie), Németh László Szakkollégium, 1989, 95-135.

Recension de H.-G. Herrlitz, V. Müller-Benedikt, A. Nath, Das Hochschustudium in Preussen und Deutschland, 1820-1944 (Göttingen, 1987), in Histoire de l’éducation, 41, 1989, 127-128.

Valter Csillával : Egy országos vonzáskörű szegedi főiskola, a polgári iskolai tanárképző diplomásai (1928-1950), Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1990, 123 o.

Avec Wolfgang Mitter, édition : Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 1990. (« Studien und Dokumentation zur Vergleichenden Bildungsgeschichte »)

« Jewish Over-Schooling in Hungary. Its Sociological Dimensions », in V. Karady, W. Mitter (eds.), Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 209-246.

« Funktionswandel der österreichischen Hochschulen in der Ausbildung der ungarischen Fachintelligenz vor und nach dem I. Weltkrieg », in V. Karady, Wolfgang Mitter (eds.), Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 177-207.

« Las funciones sociales de los sistemas educativos en perspectiva comparada : la educacion superior en Francia y Hungaria en los siglos XIX y XX », Revista de Education, Los Usos de la Comparacion en Ciencas Sociales y educacion, 1990 (Madrid), 165-198.

« ‘Une nation de juristes’. Des usages sociaux de la formation juridique dans la Hongrie d’ancien régime », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 86-87, mars, 1991, 106-124.

"La double structure des classes moyennes en Hongrie et ses effets sur la scolarisation d'élite", in Les institutions de formation des cadres en Europe, sous la direction de Monique de Saint-Martin et Mihail D. Gheorghiu, Paris, Maison des Sciences de l'Homme, 1992, 131-148.0

Relations inter-universitaires et échanges d'étudiants en Europe (1870-1939). Rapport d'enquęte dans le cadre du programme 'Intelligence de l'Europe' du Ministčre de la Recherche et de l'Espace, Paris, Centre de Sociologie de l'Education et de la Culture, 1992, 218 pages dactylo.

"Egyetemi numerus clausus és értelmiségi kényszerpályák. Magyar-zsidó diákság a külföldi egyetemeken a Világháborúk között”, Levéltŕri Szemle 1992, n° 3, 21-40.

"Jüdische Unternehmer und Prozesse der Verbürgerlichung in der Habsburger-Monarchie (19-20. Jahrhundert)", in Werner E. Mosse, Hans Pohl (éd.), Jüdische Unternehmer in Deutschland im 19. und 20. Jahrhundert, Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 36-53.

"A l'ombre du 'numerus clausus'.La restratification du systčme universitaire hongrois dans l'entre-deux-guerres" in A la recherche de l'espace universitaire européen, sous la direction de C. Charle, E. Keiner, J. Schriewer, Paris-Francfort, Peter Lang, 1993, 345-372.

"Mobilité différentielle et modernisation : études de cas sur les publics universitaires et leurs carričres en Hongrie aux XIXe et XXe sičcles. Introduction", in A la recherche de l'espace universitaire européen, sous la direction de C. Charle, E.Keiner, J. Schriewer, Paris-Francfort, Peter Lang, 1993, 373-378.

"Il dualismo del modello di istruzione superiore e la riforma delle facoltŕ di lettere e di scienze nella Francia di fine ottocento" in Ilaria Porciani (ed.), L'Universitŕ tra Otto e Novecento : i modelli europei e il caso italiano, Milan, Jovene Editore, 1994, 61-104.

"De la métropole académique ŕ l'université de province. Note sur la place de Vienne dans le marché international des études supérieures (1880-1938)", Revue germanique internationale, 1994, 1, 221-242.

"A literátus hagyomány és a francia etnológia történelmi kezdetei", Replika (Budapest), 1994, junius, 183-201.

(Avec Miklós Hadas) "Les Juifs et la tentation de l'excellence sportive dans les lcées hongrois d'ancien régime", Cahiers d'Etudes Hongroises (Paris),n°6, 1994, 249-258.

"A társadalmi egyenlőtlenségek Magyarorszŕgon a nők felső iskoláztatásának korai fázisában”, in Férfiuralom /La domination masculine/, sous la direction de Miklós Hadas, Budapest, Replika-könyvek, 1994, 176-195.

"Felekezeti státusz és iskolázási egyenlőtlenségek, in A tudománytól a tömegkultúráig, Művelődéstörténeti tanulmányok 1890-1945, szerk. Lackó Miklós, Budapest, MTA Történettudomŕnyi Intézet, 1994, 125-168.

"La conversion socio-professionnelle des élites : deux cas historiques en Hongrie", Cahiers d'Etudes Hongroises (Paris), n°6, 1994, 229-246. Repris (avec modifications) in Les Elites, formation, reconversion, internationalisation, Colloque de Stockholm, 24-26 sept. 1993, sous la direction de D. Brody, M. de Saint Martin, M. Palme, Paris, Stockholm, Centre de Sociologie de l'Education et de la Culture, Forskningsgruppen för utbildnings- och kultursociologi Lärerhögskolan, 1995, 87-103.

“ A numerus clausus és a zsidó értelmiség", Vázsonyi Vilmos Emlékezete, Konferencia Vázsonyi Vilmos életművéről 1994 március 25-én, Budapest, AB Beszélő kiadó, 1995, 79-98.

"Felekezeti és társadalmi egyenlőtlenségek a jászberényi gimnázium diákságában (1911-1945)", Jászberény-évkönyv, 1995, Jászberény 1995, 41-61.

"A középiskolai elitképzés első történelmi funkcióváltása Magyarországon (1867-1910), Educatio,(Budapest) 4, 639-667.

"Lawyers and the Rise of Fascism in Hungary. Study of the internal divisions of a 'liberal' Profession in the early 1940s" in Charles McClelland, Stephan Merl, Professions in Modern Eastern Europe, Berlin, Duncker & Humblot, (Giessener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des Europäischen Ostens, vol. 207), 60-89.

"Zsidóság és modernizáció a történelmi Magyarországon", Évkonyv 1995, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom (Hongrie),1996, pp. 9-36.

"Social Mobility, Reproduction and Qualitative Schooling Differentials in Old Regime Hungary", History Department Yearbook 1994-1995, Central European University, Budapest, 1996, 134-156.

“ Az elitről és az elit kutatásának kérdéseiről a magyar társadalomtörténetben ”. (Bódy Zsombor interviewja), Sic Itur ad Astra (Budapest),1996, 1, 180-193.

“ Kommentar zum Projektbericht “ Strukturwandel des Schulsystems der DDR ” in D. Benner, H. Merkens, F. Schmidt (Hrsg.), Bildung und Schule im Transformationsprozess von SBZ, DDR und neuen Ländern, Untersuchungen zu Kontinuität und Wandel, Berlin, Freie Universität Berlin, Institut für Allgemeine Pädagogik, 1996, 307-311.

"A zsidó túliskolázás szociológiai kérdései Magyarországon", A zsidó iskolaügy története Magyarországon, Budapest, Magyar Pedagógiai Társaság, 1996, 7-38.

Zsidóság, asszimiláció és polgárosodás Budapest, Cserépfalvi, 1997, (324 o.).

Felekezeti egyenlőtlenségek és iskolarendszer. Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest, Replika-könyvek, 1997, (345 o.).

"Jews as Freemasons in Inter-War Transylvania and Voivodina", in L. Diamant (ed.), The Past of Transylvanian Jewry, Special Issue of Studia Judaica, n°5, Cluj, Moshe Carmilly Institute for Hebrew and Jewish History, 1997, 184-193.

“Schulbildung und Religion. Zu den ethnisch-konfessionellen Strukturmerkmalen der ungarischen Intelligenz in der Zwischenkriegszeit ”, in Christoph Kodron, Botho von Kopp , Uwe Lauterbach, Ulrich Schäfer, Gerlind Schmidt (Hrg.), Vergleichende Erziehungswissenschaft, Herausforderung, Vermittlung, Praxis. Festschrift für Wolfgang Mitter zum 70. Geburtstag, Köln-Wien, Böhlau Verlag, Band 2., 1997, 621-641.

“ Jewish Entrepreneurship and Identity under Capitalism and Socialism in Central Europe : the Unresolved Dilemmas of Hungarian Jewry ”, in Daniel Chirot and Antony Reid, (ed.), Essential Outsiders, Chinese and Jews in the Modern Transformation of Southeast Asia and Central Europe, Seattle, The University of Washington Press, 1997, 125-152..

“ Das Judentum als Bildungsmacht in der Moderne. Forschungsansätze zur relativen Überschulung in Mitteleuropa”, Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften, 1997, 347-361.

“ A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon” in I. Kapiller, Cs. Sasfi, Adalékok a magyar oktatás társadalomtörténetéhez, Zalaegerszeg (Hongrie), Megyei Levéltár, 1997,, 97-114.

“ Les Juifs et la violence stalinienne.”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales,120, décembre, 3-31.

Felekezet, rétegeződés és mobilitás : az egyenlőtlen modernizáció néhány kulcskérdése a magyar tŕrsadalomtörténetben, Székfoglaló elöadás mint a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Budapest, Akadémiai, 1997. (36 o.).

“ La République des lettres des temps modernes. L’internationalisation du marché universitaire en Occident avant 1914. ”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 121, mars, 1998, 92-103.

L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e sičcles), textes réunis en collaboration avec Mariusz Kulczykowski, Cracovie (Pologne), Ksiegarnia akademicka, 1999.

“ Dualité scolaire et dualité sociale dans la formation des élites en Hongrie ”, L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e sičcles), sous la direction de V. Karady et Mariusz Kulczykowski, Cracovie, Ksiegarnia Akademicka, 1999, 121-136.

“ Mikrohistória és társadalomtörténet egy nagykanizsai kisdiák iskolai pályájának tükrében ”, Hommage ŕ Fejtő Ferenc, Budapest, Világosság Alapítvány, 1999, 167-177.

“Acculturation nationale et esprit d’entreprise : les Juifs et le marché de l’édition en Hongrie avant 1945 ”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, n° 130, déc., 1999, 66-76.

Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek (1867-1945). Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest, Replika könyvek, 2000, (311 o.)

Zsidóság Európában a modern korban. Történelmi-szociológiai vázlat. /Les Juifs de l’Europe ŕ l’époque de la moderne. Esquisse historique et sociologique/, Budapest, Új Mandŕtum, (504 o.)

“ De Budapest ŕ Paris. Des origines judéo-hongroises de Victor Basch, ‘passeur’ intellectuel ”, in Victor Basch, 1863-1944, un intellectuel cosmopolite, sous la direction de Françoise Basch, Liliane Crips, Pascale Gruson, Paris, Berg International Editeurs, 2000, 65-175.

“ Zsidó orvostanhallgatók a kolozsvári magyar egyetemen (1872-1918)”  Múlt és jövö, 1, 2000, 112-121.(“ Erdély ” különszám)

“ Jewish Over-Schooling Revisited : the Case of Hungarian Secondary Education in the Old Regime (1900-1941), Yearbook of the Jewish Studies Programme, 1998/1999, Budapest, Central European University, 2000, 75-91.

“ Ethnicité et religion dans l’histoire sociale hongroise contemporaine ”, La Hongrie au XX. Sičcle : regards sur une civilisation, sous la direction de Tamás Szende, L’Harmattan, 2000, 49-83.

“ Magyar kultúrfölény vagy etnokrata önámítás ”, Educatio (Budapest), 252-265.

“ Felekezet, tanulmányi kitünőség és szakmai stratégia. Az érettségizettek pályaválasztása a dualista kor végén ”, Festschrift Nagy Zsuzsa, Debrecen (Hongrie), Debrecen University Press, 2000, 124-145.

“ Felekezeti szegregáció a magyar gimnáziumi piacon (1867-1944) ”, in Nagy P-T. (szerk.), Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam-egyház-iskola-társadalom a 20^e században, Budapest, Új Mandátum, 2000, 209-232.

“ Mennyire volt « magyar » a honi értelmiség a századfordulón ? Filozófia és kultúra. Írások a magyar művelődéstörténet köréből, szerk. Lackó Miklós, Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2001, 203-236.

« Magyar kultúrfölény vagy iskolázási deficit ? Újabb adatok a honi középiskolások dualizmuskori nemzetiségi összetételéről (1882-1915) , in Korall (Budapest), 3-4, 2001,129-144.

“ Elitképzés, elitkiválasztás, elitlegitimáció. A középiskola társadalmi funkcióinak alakulása Magyarországon 1948 elött ” in Írástörténet, szakszerűsödés, Velem 1992, Szombathely (Hongrie), Hajnal István Kör és Vas Megyei Levéltár, 2001, 105-118. („ Rendi társadalom, polgári társadalom »)

Túlélők és Újrakezdők. Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után. Budapest, Múlt és jövő, 2002, 281 pages.

« Symbolic Nation Building in a Multi-Ethnic Society. The Case of Surname Nationalization in Hungary » Tel Aviver Jahrbuch für deutsche Geschichte, XXX, (Ethnizitat, Moderne und Enttraditionalisierung, sous la direction de Moshe Zuckermann), Wallstein Verlag, 2002, 81-103.

« ‘The People of the Book’ and Denominational Access Differentials to Hungarian Primary School Libraries in the early 20. Century », Jewish Studies Yearbook, 2000/2001, Budapest, Central European University, 193-201.

„Les sociologues avant 1950”, in Regards sociologiques, (Strasbourg), numéro 22, 5-22.

« Szegregáció, asszimiláció és disszimiláció. Felekezetek az elemi iskolai piacon (1867-1942) », in Világosság, 2002, XLIII/8-9, 61-83.

„Les migrations internationales d’étudiants avant et apres la Grande Guerre.”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 145, décembre 2002, 47-60.

« A kolozsvári egyetem medikusai a magyar orvosi piacon (1872-1918), Educatio, (Budapest), 2002/2, 237-252. (“Diplomások”)

 Nagy Péter Tiborral, Educational Inequalities and Denominations - Database for Transdanubia, 1910. Budapest, Oktatáskutató Intézet, I-II., 2003, 231 o. (‘Kutatás közben’ no. 253.)

Testnevelés, iskolai értékrend és asszimiláció.»,/Education physique, ordre des valeurs scolaires et assimilation culturelle/, Iskolakultúra (Pécs), 2003, XII/1, január, 25-36.

„Les logiques des échanges inégaux : contraintes et stratégies ŕ l’oeuvre dans les migrations d’étudiants en Europe (avant les années 1930).”, in Universitäten als Brücken nach Europa/Universités : ponts á travers l’Europe. Etudes sur l’histoire des migrations étudiantes, sous la direction de Hartmut Rüdiger Peter et Natalia Tikhonov, Frankfurt/M., Peter Lang, 2003, 17-33.

“Zsidó diákok a szegedi középiskolákban 1948 előtt. (Adalékok a magyar-zsidó ‘túliskolázás’ témájához)” /Eleves juifs dans les lycées de Szeged. Données sur le probleme de la surscolarisation des Juifs hongrois/, Szeged, a város folyóirata, 15. évf. 6-7, 2003 június-július, 92-94.

“Peregrinusok” /Etudiants á l’étranger/, Iskolakultúra (Pécs), XIII., 2003 aug., 139-140. (Recenzió : Szögi László, Magyarországi diákok németországi egyetemeken és gőiskolákon, 1789-1919, Budapest, ELTE Leváltár, 2001.)

Lucian Nastasa-val, The University of Kolozsvár/Cluj/Cluj and the Students of the Medical Faculty (1872-1918), Cluj, Ethnocultural Diversity Resource Center, Budapest- New York, CEU Press, 2004, 370 o.

« Jewish Identity in Post-Communist East Central Europe », Monitor, ISH (Revue des sciences humaines et sociales (Ljubjana), vol VI, no. 1-2.

« Les Juifs dans les sciences sociales. Esquisse d’une problématique », Hommage á Pierre Bourdieu, Paris, Seuil, 2004,

Foundations of the numerus clausus and the ‘Christian Course’ in Post World War I.

Hungary”, Transversal (Graz), 2004/1,

« Zsidó diákok a budapesti középiskolai piacon 1945 előtt és után. Esettanulmány a társadalmi krízis és a trauma szociológiájához », Fővárosi levéltár, 2004,

« Der ‘gescheite Jude’ in Ungarn vor 1919. Bildunginvestitionen und kulturelle Assimilation. » in Lajta-Lethe Konferenz, 2004,

The Jews of Europe in the Modern Era. A Socio-historical Outline. Budapest-New York, Central European University Press, 2004, 475.

Nagy Péter Tiborral, Educational Inequalities and Denominations. Database for Western Slovakia, 1910 », Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2004.

A Projektben vállalt konkrét szerep:

Az egész projekt irányitása

Prozopográfiai felvétel vezetése a budapesti Pázmány Péter egyetem hallgatóiról

(1900-1948). Teljeskörű adatfelvétel 1900-1948-ra.

A Kolozsvári Egyetem összes hallgatójával készülő prozopográfiai adatfelvétel lezárása és az eredmények publikálása könyvalakban Lucian Nastasa-val együttműködésben.

A Műegyetem és a technikai és kereskedelmi főiskolák (Kereskedelmi Akadémia, Selmecbányai, majd Soproni Bánya és erdőmérnöki főiskola) diplomásainak prozopográfiai felmérésének vezetése, 1900-1948.

A reputációs elitcsoportokon végzett felvétel vezetése a nagy életrajzi és bibliográfiai alapmunkák adatainak felvételével és kiértékelésével (Pallas, Révai, Tolnai, Új Idők stb. lexikon, Gulyés és Szinnyei-féle biográfiák, stb.)

A régi rendszer diplomásainak prozopográfiái és a külföldön tanuló diákok adatainak összevetése és egy közös teljes diplomás és értelmiségi prozopográfiai adatbázis megszerkesztése, CD romon való közzététele és szociológiai feldolgozása.

Bukodi Erzsébet

Születési dátum: 1968. április 27.

Fokozat: szociológiai Ph.D; 2002

Munkahely: KSH Társadalomstatisztikai Főosztály, Életmód osztály

Budapest, Keleti K. u. 5-7. Beosztás: osztályvezető Tel.: 345-6514 Fax: 345-6671 e-mail: erzsebet.bukodi@office.ksh.hu

Munkahelye a jelen projekt vonatkozásában: a TEMKA Alapítvány senior ösztöndijasa

Könyvek, kiadványok száma: 10 db

Referált folyóirat-cikkek száma: 18 db

Nemzetközi konferencia-előadások száma: 12 db

Az utóbbi öt évben megjelent 5 legfontosabb publikáció:

Osztály vagy réteg? Történeti változások, emberi tőke, karrierminták a foglalkozási osztály- és réteghelyzet vizsgálatában. Szociológiai Szemle, 1999. 2: 28-57.

Educational choices in Hungary. Hungarian Statistical Review (a Statisztikai Szemle angol nyelvű száma) 1999. 77. 71–94.

Ki kivel (nem) házasodik? A partnerszelekciós minták változása az egyéni életútban és a történeti időben. Szociológiai Szemle. 2002. 2. sz.: 28-58. o.

Dual career pathways: The occupational attainment of married couples in Hungary. European Sociological Review, 2002. 18. 217–232. (szerzőtárs: Róbert Péter).

Ki kivel (nem) házasodik? Párválasztás Magyarországon. Budapest: Századvég., 2004. 295. o.

a kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi,

A tudományos fokozattal rendelkezők anyagi viszonyai, családi háttere és mobilitása, 1997 Budapest: KSH, 1998 (szerzőtársak: Angelusz Róbet, Falussy Béla és Tardos Róbert).

Társadalmi mobilitás, 1992. in: Andorka R., Kolosi T., Vukovich Gy. (szerk.):Társadalmi riport, 1994 Budapest: TÁRKI, 1994.

(szerzőtársak: Androka Rudolf és Harcsa István)

A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás főbb jellemzői. Statisztikai Szemle 1995. No. 4-5. Pp. 324-339.

Az iskolázottsági esélyek alakulása. Társadalomstatisztikai Füzetek No. 9.

Budapest: KSH, 1995

A nemzedéken belüli mobilitás alakulása. Társadalomstatisztikai Füzetek No. 15. Budapest: KSH, 1995.

Iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek a fiatalok körében az 1992. évi mobilitásvizsgálat adatai alapján. In: Az ifjúság életkörülményei, Budapest: KSH, 1995.

Származás és iskolázottság. In: A gyermekek és az ifjúság helyzete.

KSH Népesedéstudományi Kutató Intézet kutatási jelentései 20. Budapest: KSH, 1997.

Nőttek-e az iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek? Századvég 1998. Új évfolyam No. 9. 159-166.

A tudományos elit anyagi és mobilitási viszonyai.

in: Kolosi T., Tóth I. Gy., Vulovich Gy. (szerk.): Társadalmi riport, 1998. Budapest: TÁRKI, 1998.

Osztály vagy réteg? Történeti változások, emberi tőke, karrierminták a foglalkozási osztály- és réteghelyzet vizsgálatában. Szociológiai Szemle, 1999. 2: 28-57.

Historical changes, human capital, and career patterns as class determinants in Hungary.

Review of Sociology, 1999. 42-65. (szerzőtárs: Róbert Péter)

Educational choices in Hungary. Hungarian Statistical Review (a Statisztikai Szemle angol nyelvű száma) 1999. 77. 71–94.

Szülői erőforrások és iskolázási egyenlőtlenségek. in: Elekes Zs – Spéder Zs. (szerk.): Törések és kötések a magyar társadalomban. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, 2000

Társadalmi jelzőszámok – elméletek és megközelítések. Szociológiai Szemle, 2001. 2.sz. 35-57.

A nemzedékek közötti mobilitás alakulása 1983 és 2000 között. Budapest: KSH, 2001.

Társadalmi mobilitás, 1983-2000. In: Kolosi, T. Tóth I.Gy., and Vukovich Gy. (szerk.) Társadalmi Riport 2002. Budapest: TÁRKI, 2002

a kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

Bukodi Erzsébet a kortárs tudományos elittel kapcsolatos legnagyobb szociológiai felmérést végezte. Ez irányban szerzett tapasztalatai bázisán elsősorban az – 1950 és 2000 között elitpozicióba került emberek felméréséért lesz felelős.

Erdélyi István

1960. december 12. -n született

ELTE TTK matematika-fizika szakos diplomával rendelkezik

Munkahelye Avignonet Tanácsadó KFT .

www.avignonet.hu

Eddigi alkotásai:

1993-1996 között a HVG elektronikus publikációs projektjeinek vezetése, majd az Avignonet KFT szellemi és üzleti irányitása.(lásd e tevékenységeket az Avignonet bemutatásánál)

Pallasz nagylexikon digitális változatának kifejlesztése

Szoftverek

Fő szerepe a projekt kisérleti fejlesztés szakaszában az adatbázis kiépítése mûködtetése

Forray R. Katalin

szül: 1942.01.31

D.Sc (2002)

tudományos tanácsadó, Felsőoktatási Kutatóintézet,

Tel/fax: 302-7749

E-mail: forray@ella.hu

jelen projekt vonatkozásásban a TEMKA senior ösztöndíjasa.

referált publikációk: 12

független hivatkozások: 112

nemzetközi konferencia előadások: 24

monográfiák: 11

publikációk 2003-1998

Forray R. Katalin – Mohácsi Erzsébet (eds) Opportunities and Limits. The Roma Community in Hungary at the Millennium. – Chances et Limites. La communauté Tsigane en Hongrie au début du siécle. Külügyminisztérium, Budapest, 139 p.

Forray R. Katalin – Hegedűs T. András: Iskola, cigányok, oktatáspolitika. Új Mandátum – Oktatáskutató Intézet, Budapest, 2003. 293. P.

Forray R. Katalin: Results and Problems in he Education.of the Gypsy Community. European Education, 4:70-90

Forray R. Katalin – Híves Tamás: Jelentkezés a felsőoktatásba Tér és Társadalom XVI. évf. 1:99-134 p.

Forray R. Katalin: Roma/cigány diákok a felsőoktatásban. Educatio, 4. (megjelenés előtt)

a kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi,

Forray R. Katalin - Hegedűs T. András: Az újjáépítés gyermekei - a konszolidáció gyermekei. Magvető. Gyorsuló idő, Budapest, 236 p.

Forray R. Katalin: A regionális oktatáskutatás lehetőségei a felsőoktatásban. In: Lados Mihály-Kocsis Zsolt szerk: A regionális tudományok integrálása a felsőoktatásba. Területi szemlélet a közgazdaságtudományban avagy van-e regionális gazdaságtan Magyarországon? MTA RKK, Győr, 26-33. p.

Forray R. Katalin: Az iskolázás regionális különbségei és a fejlődés lehetőségei a kilencvenes években. In: Enyedi György szerk: Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi, Budapest, 257-275. p.

Kozma Tamás – Forray R. Katalin: Az oktatáspolitika regionális hatásai. Magyar Pedagógia, 2:123-140

Forray R. Katalin: Roma hallgatók a felsőoktatásban, Magyar Felsőoktatás, 11.

szerk. Felsőoktatási akkreditáció Európában. Kutatás Közben 242. Budapest: Oktatáskutató Intézet , pp. 95. ISBN 963-404-373-9. Társszerkesztő: Rébay M

Euroharmonizáció. Budapest: Educatio Kiadó

“Transformation of Education Systems: the case of Hungary.” European Education 34, 4: 10-33

New challenges of tertiary education in East-Central Europe. In: Leitner E. ed. Educational Research and Higher Education Reform in Eastern and Central Europe. Studies in Comparative Education 6. Frankfurt: Lang, 131-43

a kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

Az értelmiségiek területi összetételének változásai a 20. század második felétől; az iskolahálózat, a felsőoktatás és kutatás intézményrendszerének összefüggése a térségek értelmiségi kibocsátásával. A felsőoktatás és kutatás tartalmi szerkezete, és területi vonzása; területi változások nyomon követése különösen a jelzett időszakban; statisztikai elemzés és térképi ábrázolás

Hadas Miklós

Születési idő: 1953. május 2.

Legmagasabb tudományos fokozat: a szociológiai tudományok kandidátusa , 1994

habilitált egyetemi docens, központ igazgatója

BKÁE Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék, Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel: (36.1) 217.03.27 Fax: (36.1) 217.51.72 E-mail: miklos.hadas@bkae.hu

Munkahelye a jelen projekt vonatkozásában: a TEMKA Alapítvány senior ösztöndijasa

Referált publikációk száma: 25

Független hivatkozások száma: 211

Nemzetközi konferenciaelőadások száma: 49

Monográfiák száma: 5

Az 5 utóbbi évben megjelent 5 legfontosabb publikáció bibliográfiai adatai:

1. - Diszpozíciók és társadalmi reprodukció (2000). Adalékok a Ludovika Akadémia történetszociológiai vizsgálatához. In Spéder Zsolt és Elekes Zsuzsa (szerk.): Törések és kötések a magyar társadalomban. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság-Századvég Kiadó. 349-367.

2. - Football and Social Identity. The Case of Hungary in the 20th Century.

Sports Historian. November. 2000. 43-66.

3. - Hímnem, többesszám. A férfikutatások új hulláma. Replika. 43-44 (2001). 25-36.

4. - The Sociologist and the Paradigm-Alchemy: on Pierre Bourdieu’s Masculine Domination. Review of Sociology. Vol 9 (2003). Budapest: Akadémiai Kiadó. 139-149.

5. - A modern férfi születése. 2003. Budapest: Helikon. 339 old.

a kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi,

- Andorka Rudolf, Hadas Miklós (eds.) (1990): Social Structure, Stratification and Mobility in Central and Eastern Europe. Papers presented at the Conference in the Inter-University Centre of Postgraduate Studies, Dubrovnik, April 14-17, 1990. Budapest: BKE. 302 old.

- Colonization or Partnership? Eastern Europe and Western Social Sciences (1996). Edited by Miklós Hadas and Miklós Vörös. Budapest. Replika Circle. 152 old.

- Ambiguous Identities and Changing Subjectivities in the New Europe (1997). Edited by Miklós Hadas and Miklós Vörös. Budapest: Replika Circle. 184 old.

- Central European Hysteria (1998). Edited by Miklós Hadas, Katalin Kovács and Emese Lafferton. Budapest: Replika Circle. 226 old.

- Le public d'une grande école technique en Hongrie: L'Académie des Mines et des Forets (1867-1946). In J. Schriewer - E. Keiner - C. Charle (1993) (eds.): A la recherche de l'espace universitaire européen. Etudes sur l'enseignement supérieur aux XIXeme et XXeme siecles. Bern: Peter Lang. 396-421.

- Post-modernity and Androginous Identity (1997). In Women and Men in East European Transition. eds. by Margit Feischmidt et als. Cluj-Napoca: Editura Fundatiei pentru Studii Europene. 201-213.

- Diszpozíciók és társadalmi reprodukció (2000). Adalékok a Ludovika Akadémia történetszociológiai vizsgálatához. In Spéder Zsolt és Elekes Zsuzsa (szerk.): Törések és kötések a magyar társadalomban. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság-Századvég Kiadó. 349-367

a kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

Hadas Miklós több 1945 előtti elitcsoporttal már foglalkozott, igy ennek bázisán elsősorban konkrét elitcsoportok felméréséért lesz felelős.

Lukács Péter

Születés: Budapest, 1948. április 23.

Tudományos fokozat: 1983, neveléstudomány, egyetemi doktor, ELTE BTK

1991, neveléstudomány kandidátusa, TMB

Jelenlegi beosztás: 2004 Wesley János Főiskola főiskolai tanára, Felsőoktatási Kutatóintézet, Tudományos főmunkatársa

: lukacsp@ella.hu,

Publikációk: Könyvek: 5, kötetben megjelent tanulmányok: 16, szerkesztett kötetek és folyóiratszámok: 14, tanulmányok és cikkek: 52.

Független hivatkozások: 141

Az utóbbi 5 év 5 fontosabb publikációja:

Kutatás vagy politikaformálás? = Educatio, 2001. 2. sz.

Túlfejlesztett magyar felsőoktatás? = Magyar Felsőoktatás, 2001. 8. sz.

Piacosodó felsőoktatás = ÁVF Tudományos Közlemények, 2001. november,

Tömeges felsőoktatás – globális versenyben, I-II. = Magyar Felsőoktatás, 2001. 10., és 2002. 1-2.

Kánonok az oktatásügyben, Oktatáskutató Intézet – BME, Bp., 2001. = mokk.bme.hu/kutatas/kanonkonf/szovegek.lukacs.html

Felsőoktatás új pályán, Oktatáskutató Intézet, 2002. = http://www.hier.iif.hu/kutatas/eredm/lukacs/felsmeg.html

A projektben különösen számítunk Lukács Péternek azokra a tapasztalataira, amelyeket korábban a felsőoktatási és közoktatási nemzetközi összehasonlítások, valamint a köz- és felsőoktatás, illetve értelmiségképzés nemzetközi kapcsolódásainak vizsgálatában és feldolgozásában szerzett.

Nagy Péter Tibor

• a kutató neve, születési dátuma, legmagasabb tudományos fokozata és elnyerésének éve, beosztása, munkahelye és címe, telefon, fax, e-mail,

Nagy Péter Tibor 1963 junius 28-n született.

Fokozat: 1991-ben kandidátusi fokozatot szerzett neveléstudományból.

1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett történettudományból.

Habilitált doctor a Debreceni Egyetemen.2000 óta.

Beosztás: WJLF Főiskolai tanára , Tudományos tanácsadó, Felsőoktatáskutató Intézet

nagy.peter.tibor@ella.hu

Általa vezetett kurzusok kidolgozása a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Iskolája, az ELTE Neveléstudományi Doktori Programja , az ELTE Szociológiai Intézete , az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszéke tanárszakja, a KLTE Neveléstudományi Tanszéke tanárszakja, a KLTE Neveléstudományi Tanszéke pedagógia szakja, az Iparművészeti Egyetem Neveléstudományi Tanszéke, a Kodolányi János Főiskola Nevelés és társadalomtudományi tanszéke, a WJLF .Neveléstudományi tanszéke számára

14 önálló kutatás vezetése, ebből 2 nemzetközi

Publikációs tevékenysége: 6 könyv (Ebből: 1 külföldi), 9 füzet, 14 szerkesztés (Ebből 2 kötet külföldi) 101 tanulmány (Ebből 14 külföldi) 2 forráspublikáció, 19 lexikon szócikk, 29 könyvismertetés, 43 egyéb írás, közgyűjteményi dokumentációban: 41 kézirat

162 független hivatkozás ismert műveiről. 13 könyvismertetés készült

21 nemzetközi konferencián és 41 hazai konferencián vett részt előadóként

6 monográfia

5 legfontosabb publikáció az elmúlt 5 évben:

Hajszálcsövek és nyomáscsoportok : Oktatáspolitika a 19-20. századi Magyarországon. Bp. : Oktatáskutató Intézet, : Új Mandátum, 2002. 222 p.(Társadalom és oktatás ; 19.). Dokusz.: 10758.

Egyház és oktatás a rendszerváltás évtizedében, Educatio 2002 1.

Járszalag és aréna : Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon. Bp. : Új Mandátum, 2000. 320 p.

Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam - egyház - iskola - társadalom a 20. Században. Új Mandátum, Budapest 2000, 290p..

The state-church relations in the history of Educational policy of the first postcommunist Hungarian government. European Education, 2003. No. 1. 27-34.p.

a kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi,

A magyar oktatás második államosítása. Bp., Educatio, 1992. 242 p. (Társadalom és oktatás).

Az egyensúly megbomlása a magyar oktatáspolitikában (Adu könyvkiadó, 1996 200 p).

Neveléstörténeti előadások. Oktatáskutató Intézet-Kodolányi Főiskola 1997. 256.p. .

Járszalag és aréna : Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon. Bp. : Új Mandátum, 2000. 320 p.

Hajszálcsövek és nyomáscsoportok : Oktatáspolitika a 19-20. századi Magyarországon. Bp. : Oktatáskutató Intézet, : Új Mandátum, 2002. 222 p.(Társadalom és oktatás ; 19.).

Paradigmaváltás az oktatástörténet-irásban. Bp., Oktatáskutató Intézet, 1991. 15 p. /Kutatás közben/.

Tanügyigazgatás és a gazdasági válság. Részletek a harmincas évek oktatástörténetéből. Bp., OI, 1991. 32 p. /Kutatás közben/.

The Meanings and Functions of Classical Studies in Hungary in the 18th-20th Centuries.OKI Bp 1991

A magyar tanügyigazgatás egyensúlyi hagyománya. Bp., Oktatáskutató Intézet, 1992. 34 p.(Kutatás közben, 180.).

The Outline of the Hungarian Education 1500-1945 OKI Bp Educatio 1993, 19p.

Szakoktatás és politika. Bp. : Oktatáskutató Intézet, 1994 [1995]. 87 p. (Kutatás közben ; 207.)

Hogyan kerüljük el a polgárosodást? Habilitációs tézisek, Debrecen 1999.

A Bethlen-csoport francia nyelvü folyóiratának megalapítása 1932-1933- ban-Aetas 1987/2

Szekfű Gyula levelei Balogh Józsefhez.in: Történelmi Szemle, 1992 [1994]. 3-4. sz. 231-248.p.

(Tjeldvoll, Arill –ral közösen): Democracy or nationalism? . Education in post-communist Europe. Oslo . Institute for Educational Research, University of Oslo, 1997. 344 p. (Report No. 3.)

Educatio, 2002. 2. Sz Diplomások szerkesztése

The social and political status of Hungarian elementary school teachers-in:The social role and evolution of the Teaching Profession in Historical Context, Joensuu 1988

Parasztérdek, birtokosérdek, agrároktatás a 20. század első felében. In: Paraszti kiszolgáltatottság - Paraszti érdekvédelem, önigazgatás : A Hajnal István kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29-31. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula : s.n., 1994. 70-82.p.

A magánoktatás az 1945 előtti Magyarországon. In: Az Alapítványi és magániskolák. Tudományos tanácskozás a Soros Alapítvány támogatásával, 1992. január 28-29. Szerk. Várhegyi György, Bp., Oktatáskutató Intézet, 1992. 29-38.p. (Kutatás közben, 177.)

A magyar oktatási törvénykezés 1945 előtt. [Szakértői vázlat.] In: Szabad legyen, vagy kötelező? A közoktatási törvény koncepciójához. Szerk. Kozma Tamás, Lukács Péter. Bp., Educatio, 1992. 231-233.p. (Társadalom és oktatás)

Az 1941-es tanügyigazgatási törvény. In: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből. Évfordulók, események,1991. Az MTA Pedagógiai Bizottsága neveléstörténeti albizottságának, az MPT neveléstörténeti szakosztályának közös felolvasó űlése, 1991. december 4. Bp., OPKM, 1992. (Neveléstörténeti füzetek, 11.) 44-63.p.

Az egyházi oktatás szabályozásáról. In: Szabad legyen, vagy kötelező? A közoktatási törvény koncepciójához. Szerk. Kozma Tamás, Lukács Péter. Bp., Educatio, 1992. 157-167.p. (Társadalom és oktatás)

Egyházi oktatás és állami szabályozás. [Szakértői vázlat.] In: Szabad legyen, vagy kötelező? A közoktatási törvény koncepciójához. Szerk. Kozma Tamás, Lukács Péter. Bp., Educatio, 1992. 241-243.p. (Társadalom és oktatás)

Parasztérdek, birtokosérdek, agrároktatás a XX.század első felében. In: EGY ismeretlen Magyarország. Mezőgazdaság és szakképzés. Szerk. FORRAY R., Katalin, GYÖRGYI Zoltán. Bp., Akad.K., 1992. 100-108.p. (Közoktatási kutatások) FRK-t megkérdezni, jelente meg könyvismeretés erről, SZerintem EDUBAN KOZMA

The Meanings and Functions of Classical Studies in Hungary in the 18th-20th Centuries. In: Aspects of Antiquity in the History of Education. Ed. by F.-P. Hager et al. Hildesheim, Bildung und Wissenschaft, 1992. 191-203.p. (International Series for the History of Education ; Vol.3.)

Curriculum-Policy making debates in the 1990s. In: Strategies for curriculum development for primary school. Belgrade 1995

Antiszemitizmus és felsőoktatáspolitika - a numerus clausus törvény jelentősége in: Neveléstörténeti füzetek 14. OPKM 1996 81-94.pp

Egyházi és állami oktatáspolitika a két világháború között in: Neveléstörténeti füzetek 16. OPKM 1996 19-30.pp. .

A numerus clausus történetéhez-Magyar Pedagógia 1985/2

A tanügyigazgatás totalitárius átszervezése Magyarországon 1935-1945.in: Pedagógiai Szemle 1985/2

A közoktatásirányitási reform keretei az 1930-as években. in:Magyar Pedagógia 1986/3-4

French secondary school in Hungary 1932-1944-in: History of international relations in education , Pecs 1987

Kisérlet egy angliai magyar tanszék megteremtésére az 1930-as években - tart. kiv.- XVIII.OTDK humán tudományok szekciója Pécs 1987

Az oktatás állami ellenőrzésének átszervezése a harmincas évek Magyarországán-Oktatásügyi Kutatások 5.szám 1988

Az ötvenes évek történelemszemléletének nacionalizmusáról - Hiány 1990/ 14 sz 3-7.p.

Egyház - állam - oktatás. Tradíciók és értelmezésük. In: Világosság, 1991. 11.sz. 809-817.p.

Egyházi oktatás és államosítás Egyházfórum 1991 december

University autonomy in Hungary. Myth and Reality. In(Arild Tjeldvoll (ed.): Education in East/Central Europe 1991, Oslo 1991. Állam, egyház, iskola. In:Önkormányzat 1992 7.sz. 11.p.

Állam, egyház, oktatás, 1848-1945. In: Educatio, 1. évf. 1992. 1.sz. 34-45.p.

Kis magyar oktatástörténet. In: Magyar Közigazgatás, 1992. 4.sz. 247-25l.p.

A főszereplő rivaldafényben Hiány, 1993. 10. sz. 3-4. p.

Nemzetiség és oktatás a dualizmuskori Magyarországon. In: Educatio, 2.évf. 1993. 2. sz. 253-269.p.

Oktatásállamosítás a harmincas években. In: Világosság, 1993. 6.sz. 26-36.p.

Társadalombiztosítás és érdekviszonyok a Horthy-korszakban. In: Hiány, 1993. 5. sz. 6-9.p.

Az igazgatói szakma kialakulása. In: Educatio, 3. évf. 1994. 2. sz. 255-268.p.

Egyházi és állami oktatáspolitika a két világháború között in: Hiány 1994 5 20-22.

A félfelsőfokú szakoktatás történetéhez. Szakképzési Szemle, 1995. 2. sz. 103-111.p.

A numerus clausus - hetvenöt év után. Világosság, 1995. 2. sz. 72-80.p.

Az 1941-es tanügyigazgatási törvény. Magyar Pedagógia, 1995. 1-2. sz. 59-76.p.

Centralizációs és decentralizációs trendek a magyar oktatáspolitikában a 18-20. században. Educatio, 1995. 1. sz. 82-94.p.

Egyházi iskolaindítás és az állam az első parlamenti ciklus idején - Magyar Pedagógia 1995. 3-4. sz. 293-312.p.

Érettségi és felvételi - oktatáspolitikai erőtérben. Educatio, 1995. 3. sz. 377-394.p.

Magánoktatás, egyházi oktatás és közoktatásfejlesztés. Magyar Közigazgatás, 1995. 4. sz. 220-232.p.

Vázlat az állami és egyházi oktatáspolitika két világháború közötti történetéről - Új Pedagógiai Szemle 1995 11. sz. 50-56.p.

Az egyház és a modernizáció az oktatástörténetben Új Pedagógiai Szemle 1996 4.sz.73-87.pp.

Szerkezetpolitika Magyarországon 1867-1948 Educatio 1996 2.sz. 290-302.pp.

(Tjeldvoll, Arild-dal közösen): Democracy or nationalism? . Education in post-communist Europe. In: Democracy or nationalism . Education in post-communist Europe. Oslo . Institute for Educational Research, University of Oslo, 1997. 3-24.p.

Budapest a művelődésstatisztika tükrében.Kultúra és Közösség, 1998. 3. sz. 77-84. p.

Tantervpolitika a századvégen. Educatio, 1998. 4. sz. 657-677. p.

A tanoncoktatás kialakulása és az iparpolitika. Szakképzési Szemle, 1999. 2. sz. 248-256.p.

Az iparpolitika és a tanoncoktatás kialakulása. In: A középfokú szakoktatás története Magyarországon a felvilágosodás korától napjainkig. Tatabánya Tatabányai Múzeum, 1999. 16-23.p.

Az iskolalátogatási és iskolaszervezési kényszer formaváltozatai.. Educatio, 1999. 4. sz. 752-770.p.

Minőségek versengése. Educatio, 1999. 3. sz. 429-460.p.

Iparos-tanonc oktatáspolitika az irányított gazdaság születésének évtizedeiben. Magyar Pedagógia, 2000. 1. sz. 79-95.p.

Középiskolai törvényalkotás 1924-ben. In:A jezsuita tanügyi szabályzattól napjainkig. Neveléstörténeti füzetek 18 OPKM, Budapest 2000

Szeparáció és reláció. In: Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam - egyház - iskola - társadalom a 20. Században. Új Mandátum, Budapest 2000

Nyelvpolitika és elitképzés. Történetszociológiai közhelyek az idegennyelvoktatás és az elitképzés kapcsolatáról.Educatio 2000 (2001/4) 743-760.p.

A húszas évek középiskola-politikájának kialakulása. Századok, 2000 [2002]. 6.sz. 1313-1334.p.

A középfokú nőoktatás társadalomtörténetéhez. In: Neveléstörténeti kaleidoszkóp – a középkortól napjainkig : Neveléstörténeti konferenciák 2001. szerk. Balogh László. Bp. : OPKM, 2002. 56-63.p. (Neveléstörténeti füzetek ; 20.)

A magyar oktatástörténet szociológiai narratívája : In memoriam Pierre Bourdieu. Szociológiai Szemle, 3. sz. 24-42.p.

Egyenlőtlen alfabetizáció és nemzetiségek a századforduló Magyarországán. Iskolakultúra, 2002. 5. sz. 53-65.p.

Sport and public education: The process of integration and segregation (The case of Hungary). In: Proceedings : Sport and Politics : 6th Congress of the International Society for the History of Physical Education and Sport. ed. By Katalin Szikora [et al.] Bp. : Semmelweis University, [2002]. 20-23.p.

Áltörténészi gondolatok a felsőoktatásról. In: Hiány 3.évf., 1992/9. pp.18-21.

A történeti elitkutatások című sorozat köteteiről a neveléstörténész szemével Magyar Pedagógia 1996 3.sz.299-304.pp. Peregrináció - egykor. Educatio, 1996 sz. 736-738. p.

One in Four. András Kovács: The Difference is Between Us: Anti-Semitism and the Young Elite. [Book review]. In: Budapest Review of BOOKS, Vol.10. No.1-2., spring-summer 2000., pp.35-38.

A társadalompolitika új elemei az 1930-as évek Magyarországán. In: Világosság XLII.évf., 2001.7-9.sz., július-szeptember, 85-104.pp.

A két világháború közötti időszak magyar közoktatáspolitikája (kéziratos dokumentumkötet, 1-2. Kk. OPKM)

a kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

Nagy Péter Tibor elsősorban az elitképzéssel kapcsolatos oktatástörténeti elemzéseket végzi illetve a tanárságról s egyes tudóscsoportokról szóló elemzésekért felelős. A kutatásvezető általános helyettese.

S. Nagy Katalin

Született: Nagykanizsa, 1944. okt. 19.

D.Sc (1995), szociológia

Egyetemi tanár

BME szociológia és kommunikáció tanszék, 1111 Bp., Sztoczek u. 2. Tel.: (1)463–2410, fax: (1)463–4294. E-mail: snk@eik.bme.hu

Munkahelye a jelen projekt vonatkozásában: a TEMKA Alapitvány senior ösztöndijasa

a kutató munkásságára vonatkozó adatok: szabadalmak, találmányok, egyéb alkotások, referált publikációk száma, független hivatkozások száma, nemzetközi konferencia előadások száma, monográfiák száma, az 5 utóbbi évben megjelent 5 legfontosabb publikációjának bibliográfiai adatai,

Összefoglaló adatok

Szakmai, egyetemi tankönyv és jegyzet száma: 29

Tanulmányok, cikkek száma összesen: 487

Referált cikkek száma összesen: 187

Ebből külföldi folyóiratban: 27

Hazai idegen nyelvű folyóiratban 8

Hazai magyar nyelvű folyóiratban: 124

Monográfiák száma: 16

Monográfia fejezetek száma: 12

Nemzetközi konferencián előadások száma: 56

Hivatkozások száma (önhivatkozások nélkül) : 159

Öt legfontosabb az utóbbi öt évből:

Bolmányi Ferenc (2000),

Asszonysorsok a XX. században (szerk., 2000),

Önarcképek. A művész szerepváltozásai (2001).

Reve et realité dans la nature, UDAC XX^e, Paris, février.
The István Farkas Memorial House in Szigliget, Hungary.
Nouvelles aspirations dans la sociologie comtemporaine hongroise de art, Sociologie, de l'Art. 2001.

Gábor Marianne monográfia, Glória Kiadó. 2003.

– Lakásbelső-történet, Balassi Kiadó 2003.

A kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi,

Asszonysorsok a XX. században (szerk., 2000)

Önarcképek. A művész szerepváltozásai (2001

a kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

S Nagy Katalinra a művészeti elit feldolgozásában számítunk

Szögi László

1948. július 09-én született

Fokozat: a történelemtudomány kandidátusa 1995

Beosztás: főigazgató

Munkahely:

Eötvös Loránd Tudományegyetem , Egyetemi Könyvtár , 1053 Budapest, Ferenciek tere 6. T: 411-6738 Fax: 411-6737 e-mail: ek_titkarsag.hu

Munkahelye a jelen projekt vonatkozásában: a TEMKA Alapitvány senior ösztöndijasa

a kutató munkásságára vonatkozó adatok: szabadalmak, találmányok, egyéb alkotások, referált publikációk száma, független hivatkozások száma, nemzetközi konferencia előadások száma, monográfiák száma, az 5 utóbbi évben megjelent 5 legfontosabb publikációjának bibliográfiai adatai

Publikációs tevékenység: könyv: 8 (ebből 1 angol); cikk: 32 (ebből 8 német); előadás 50 (ebből 12 nemzetközi – Svájc, Németország(6), Svédország, Ausztria, Ukrajna, Románia, Szlovákia):

AZ öt legfontosabb:

- Az évszázados universitas = Magyar Felsőoktatás könyvek 19. Bp.2001. 238.p.

- Centuries of Hungarian Higher Education (Kardos Józseffel és Kelemen Elemérrel) Bp. 2001.187 p.

- Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919 = Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 5. Bp. 2001. 861 p. + 8 t.

- Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon 1849-1867 (Kiss József Mihállyal)= Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 7. Bp. 2003. 502 p.

- Magyarországi diákok lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon (1526-1788) Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 9. Bp.2003

a kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi,

Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919 = Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 5. Bp. 2001. 861 p. + 8 t.

Az osztrák magyar monarchia és valamennyi európai ország vonatkozásában 1919 ig felépitett adatbázis

a kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

Szögi László feladata lesz, hogy az 1919 és 2000 közötti külföldi egyetemjárások feltárását elvégezze

3. sz melléklet Korábbi pályázatok

Karády Viktor által az utolsó néhány évben elnyert pályázatok

- Középeurópai Egyetem Kutatást Támogató Alap ((9000 USD) .

„A bűnözés etnikai, felekezeti és rétegsajátos összefüggései”

- Középeurópai Egyetem Kutatást Támogató Alap (8600 USD) .

„Kutatások a nemzetállamépités és modernizáció etnikai és felekezeti

dimenzióiról”

- OKTK Iskolázottsági egyenlőtlenségek Budapesten – 1,5 millió Ft

- OTKA Iskolázottsági egyenlőségek a századfordulón – 2,6 millió Ft

A pályázatok eredményeit lásd Karády Viktor irodalomjegyzékénél

A WJLF által elnyert pályázatok:

lásd a WJLF bemutatásánál

---

[1] Első ilyen tárgyú tanulmánya 1972-ben került nyilvánosságra a párizsi Ecole Normale Supérieure századfordulós diákjairól (L. Revue française de sociologie, XIII, 35-58.). Ilyen irányultságú munkái közül l. a francia egyetemek modernkori társadalomtörténetére vonatkozó reprezentativ könyvrészletet in Pierre Verger (ed.), Histoire des universités françaises, Toulouse, Privat, 1986, 263-365. 1978 óta egyedül Pierre Bourdieu nagytekintélyű szakfolyóiratában, az Actes de la Recherche en Sciences Sociales-ban 18 főképp hasonló tematikájú dolgozata jelent meg.

[2] Ilyenek voltak többek között 1987-ben a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen, 1992-ben a prágai Centre de Recherches Françaises en Sciences Sociales, 1997-ben a Krakkói Jagelló Egyetem történelmi Tanszéke által gondozott iskola-történeti konferenciák. 1999-ben és 2000-ben négy nemzetközi műhelytalálkozót vezetett Ö. Kovács Józseffel (Miskolci Egyetem Történelmi Tanszéke) közös szervezésben (kettőt Budapesten, kettőt Párizsban) a francia és a magyar kultuszminisztérium 'Balaton' programjának keretében.

[3] L. például a legsikerültebbek s a közös módszereket legjobban hasznosítók között : Hunfalusy Szabolcs, "A Budapesti Evangélikus Gimnázium 1873 és 1944 között érettségizett diákságának társadalmi összetétele", Sic Itur Ad Astra, 1995, 1-2 szám, 93-129..

[4] Lásd többek között a következő munkáimat : Valter Csillával, Egy országos vonzáskörű szegedi főiskola, a polgári iskolai tanárképző diplomásai (1928-1950), Szeged, Móra Ferenc Múzeum; Wolfgang Mitterrel, Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag. (« Studien und Dokumentation zur Vergleichenden Bildungsgeschichte »); Mariusz Kulczykowskival, L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e siècles), Krakkó, Ksiegarnia akademicka, 1999; Lucian Nastasaval, The Students of the Medical Faculty of The Hungarian University in Kolozsvár, A Prosopographical and Socio-Historical Study, Cluj, Babes-Bólyai Egyetem (megjelenés alatt).

[5] L. errenézve « Le Collège Eötvös et l’Ecole Normale Supérieure vers 1900. Note comparatiste sur la formation d’intellectuels professionnels », in Intellectuels français, intellectuels hongrois – XIIIe – Xxe siècles, Paris, Editions du Centre National de la Recherche Scientifique, Budapest, Akadémiai kiadó, 235-253. (Magyarul : Új pedagógiai szemle, 92/1, 70-84.) Nemzetközi összehasonlítást készítenek elő a következő munkáim : « Teachers and Academics in Nineteenth Century France. A Socio-Historical Overview », in Werner Conze (ed.), Bildungsbürgertum und Professionalisierung in internationalen Vergleichen, Stuttgart, Ernst Klett Verlag, 485-494; « Les professeurs de la République : le marché scolaire, les réformes universitaires et la transformation de la fonction d’enseignant à la fin du 19^e siècle », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 47-48, juin, 90-112.

[6] L. « ‘Une nation de juristes’. Des usages sociaú de la formation juridique dans la Hongrie d’ancien régime », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 86-87, mars, 106-124.

[7] Lásd előtanulmányát : "Le public d'une grande école technique en Hongrie. L'Académie des Mines et des Forêts (1867-1946)" in A la recherche de l'espace universitaire européen, szerk. C. Charle, E.Keiner, J. Schriewer, Paris-Frankfurt, Peter Lang, 396-419.

[8] L. előtanulmányát : "L'évolution des fonctions et du recrutement social du Conservatoire de musique de Budapest (1875-1948)", ugyanott, 379-394.